Javasoljuk, hogy Te is kérdezd meg a bankodat és terjeszd ezt a kérdéssort!

„Az imént kaptam egy e-mailt egy munkanélkülitől, aki leírja, hogy a bankját, amelynek már 30 éve ügyfele, az alábbi 10 kérdéssel akarja megkeresni.

Ez a munkanélküli ember az egységes SEPA rendszerre (IBAN, BIC adatok) történő átállással kapcsolatban személyes megbeszélésre kérte banki ügyintézőjét. A beszélgetés további témája az állítólagos lefoglalásbiztos P-számla, ami az alábbi kérdőíven szereplő kérdések megválaszolásához szükséges. Meglepő módon, a banki alkalmazott készségesen állt hozzá, hogy a kérdőív összes kérdését megbeszélje a munkanélkülivel. Jelenleg a kérdőív aláírásra vár a banknál.”

Az Európai Unióról, globalizációról, „szabad” kereskedelemről és egyébről

Ez a cikk a Gondolatok a „szabad” piaci diktatúráról I. és II. folytatása. Most azzal foglalkozunk, hogyan tekinthetünk a jelenlegi gazdasági és politikai intézményekre azzal az eddigiektől eltérő szemléletmóddal, amiről az előző két cikkben írtunk az új paradigma kapcsán felmerült civilizációelméleti fejtegetés során.

Úgy gondoljuk, a társadalmi szerveződés és a civilizációs folyamatok kölcsönösen hívták életre egymást (egyúttal kölcsönösen egymásban is foglaltatnak), ami elvezetett az állam intézményének létrejöttéhez. Ez az intézmény formáját, működését és szerepét tekintve a történelem során folyamatosan változott és változik ma is. Ha elfogadjuk azt az ökológiai szemléletet, hogy az organikus folyamatok mindig a magasabb szerveződési szintek és új entitások megjelenését eredményezik, akkor ezt társadalmi vonatkozásban általánosítva azt mondhatjuk, hogy a társadalmi integráció is szükségszerű. A magasabb szintű társadalmi integrálódás vetülete lehet az államok közötti politikai integráció valamint a globális társdalom és a világgazdaság. Ugyanakkor emellett a lokális tényezők, mint helyi komponensek szerepe is átértékelődik, anélkül hogy azok feloldódnának. Egyesek ezért használják a glokalizáció kifejezést.

A növekedés csapdájáról

Bár kétségtelenül és feltartóztathatatlanul erősödik a kollektív igény egy globális személetmód váltásra, és szerencsére egyre többen kezdik felismerni és megérteni a körvonalazódó új paradigma lényegét, egyelőre „hivatalos” körökben még tartja magát a gazdaságról, civilizációról és világról alkotott régi, mondhatni ortodox paradigma.

Ez a bizonyos régi paradigma egy tévesen eltorzított világképet igyekszik az egyes emberek szemléletmódjára erőszakolni, hogy ezáltal igazoljon egy valójában önmagában céltalan növekedési parancsot, amely legfeljebb egy nagyon szűk csoport rövid távú érdekeit szolgálhatja. Többféleképpen és (látszólag) különböző formákban nyilvánul ez meg, de napjainkban talán a legjellemzőbb példája ennek egy mesterségesen előidézett és valójában (természeténél fogva) nem létező piaci versenyre és az ún. GDP „mérőszámokra” történő hivatkozás.

Érdemes ezért két kérdésen jobban elgondolkozni:

Emberek – határok nélkül

Az O.P.A.L. Tour, emberek határok nélkül kezdeményezés Veled kezdődött. Azokkal az emberi hangokkal, akik egységért, közösségért és együtt létért kiáltottak.

Célkitűzése a manipulatív és bürokratikus rendszer felszámolása, mely kultúránkba, közénk, az egyének közé ékelődött.  Azon erők felszámolására jött létre, amelyek befolyásuk alatt tartják az elosztást, kreativitást és innovációt. Mindezt úgy kívánja elérni, hogy embertől-emberig, csoporttól csoportig, közösségtől közösségig KÖZVETLEN módon osztják meg a tudást, az információt.

Törvényes a hiteled? – Kérheted az átvilágítását!

Ma, Magyarországon csak a lakosságnak 5.442.268 (5,5 millió!) darab „hitele” van (Forrás MNB, 1.15 tábla), amelyek törvényességére minden egyes állítólagos szerződés esetén érdemes rákérdezni.

Mi rákérdezés jogi alapja?

Nem az állítólagos magyar jog, hanem a UCC § 1-308.

A téma forró, mert a bankvilág egyik legnagyobb szereplője, a Deutsche Bundesbank már hivatalosan is elismerte ezt a pénzteremtési folyamatot.

A német nemzeti bank (Deutsche Bundesbank) először 2010-ben, a „Geld und Geldpolitik” című közlönyében reagált erre a „mesére”, amelynek 67. oldalán a központi jegybankpénz és a készpénz (papír és fémpénz) teremtéséről számol be. A 68. oldalon pedig leírja a számlapénz és a készpénz közti összefüggést, illetve a számlapénzteremtés módját.

Aki korábban elmélyedt az OPPT-s cikkek, hírek tanulmányozásában, emlékezhet, hogy tervben volt minden ország fizikai helyére egy ún. CVAC (Creator Value Assets Center – kb. Teremtő Érték Vagyon Központ létrehozása. A CVAC-ok szerepe – miután a vállalati struktúra teljesen összeomlik – az egyes országok kommunikációs, pénzügyi, jogi, technológiai, oktatási stb. feladatainak koordinálása, szigorúan ideiglenes szerződésekkel megbízott önkéntes egyének közreműködésével. A Föld összes országára kijelöltek egy-egy CVAC-ot, a Vatikán kivételével.

A CVAC-okban való munkára rengetegen jelentkeztek világszerte. Heather Ann Tucci-Jarraf azonban, az OPPT egykori „frontembere” azonban úgy látta, ahogy a dolgok alakulnak, a dolog átmenne (nem azonnal) egy újfajta hatalmi struktúrába. Lehetséges átváltani a „magánpénz közhasználatban” rendszerről (ez van most) a „közpénz magánhasználatban” rendszerre anélkül is, hogy akár egy jóindulatú csoport privilégiumot kapna a rendszer felügyelete fölött, előbb-utóbb megindulna az elitesedés. Arról nem is beszélve, hogy semmi garancia, hogy csakis jóindulatú emberek kerülnének a CVAC-ok gárdájába. És a legfontosabb: lehetséges a pénzügyeket teljesen (most a szó jó értelmében vett) demokráciával kezelni.