Ismerd meg a STRÓMANODAT! – V. rész – A könyvelés

A következő részt lehet, hogy kicsit nehezebb lesz megérteni. Amikor egy cég elkezdi tevékenységét, a számlákat pénz szerint bejövő és kimenő tételekként rögzítik. Egy bank esetében a bejövő pénzt „követelésnek”, a kimenőt „tartozásnak” nevezik. A lényeg, hogy a két oldalon szereplő összegeknek egyezniük kell minden vevőnél. A bankok nem minden tevékenysége egyértelmű azonnal az átlagembernek, és lehet, hogy egy kicsit nehéz megérteni, hogyan is működnek a dolgok ezen a területen.

Ha nyitsz egy számlát egy bankban és befizetsz 500 Fontot a számládra, a bank ezt az összeget követelésként veszi nyilvántartásba. A számlád követelési értéke 500 Font és a tartozás értéke 0 Font, így az egyenleged pozitív, vagyis 500 Fontnak a követelési értéke.

Ha felveszel 600 Fontot, akkor a bank ezt 600 Font tartozásként könyveli le, és mivel a számládon 500 Font követelési érték volt eredetileg, így az egyenleged 100 Font lesz tartozási értékben, vagyis 100 Fontnyi túlkivéted keletkezik.

Ha befizeted a 100 Fontot és megszünteted a számládat, akkor a banknak nem lehet semmilyen gondja, attól eltekintve, hogy meg szeretne tartani magának, mint vevőt. Amíg a könyvelés rendben megy, a számlád kiegyenlített és a banknak nem lehet követelése az üggyel kapcsolatban, vagyis összességében 600 Font bejött és 600 Font kiment, a könyvelés egyensúlyban van – az eset lezárva.

Namost, ha fel akarsz venni 100,000 Font kölcsönt (jelzálogot vagy mást) a banktól, adnak egy űrlapot, amelybe be kell írnod a strómanod nevét – nem ám a sajátod – elkülönített cellákba, melyekből nemcsak, hogy az egyik azt tartalmazza, hogy „Úr” (nálunk ez nem megszokott, de láttam már olyan nyomtatványt, amelyen be kell írni, hogy ÚR vagy HÖLGY – a ford.), de még azt is kikötik, hogy a nevet nyomtatott nagy betűkkel írd. Meglehet, hogy azt hiszed, azért kell nagybetűkkel írni, hogy könnyebben bevihetőek legyenek az adataid a számítógépbe, de a név, azokkal a nagybetűkkel nem hozzád tartozik, hanem a strómanodhoz. Gyakorlatilag a strómanod nevében töltöttél ki egy űrlapot, nem a sajátodban!

Csodálkozol azon, miért is tennének ilyet? Mégis mit akarhatnak egy strómantól? Nos, lehet, hogy meg fogsz lepődni. Amikor a strómanodat létrehozták, elkülönítettek részére egy hatalmas pénzügyi keretet, ami lehet akár 100,000,000 Font is, és elkezdtek a nevében tőzsdézni a legelső pillanattól, és gondolhatod, hogy ez hány éve mehet így (a születési anyakönyvi kivonatban szereplő születési dátum óta – a ford.).

Úgyhogy nagyon meglepően, úgy ítélik meg, hogy ez a kis fickó tényleg dúsgazdag, és te csak felhatalmaztad őket, vegyék le az űrlapod alapján a stróman számlájáról a kívánt összeget. Tehát, mielőtt a bank egyáltalán bármi pénzt a rendelkezésedre bocsátana, már megvan a stróman számlájáról a pénz és be is vezették a könyvelésükbe 100,000 Font követelésként a Te hitelszámládra. Ezután tartozásként ráteszik a 100,000 Fontot a hitelszámládra. Érdekes, hogy így a hitelszámlád ki van egyenlítve, és az egész ügyet teljesített alkuként le is lehetne akár zárni.

De most jön a trükkös rész. Ahhoz, hogy a pénz lekerüljön a stróman számlájáról, ki kell töltened és alá kell írnod egy csekket 100,000 Fontról a Te számlád terhére. Hogy mit is csinál a bank ezzel az általad aláírt csekkel?

Értékként hozzáadják a bank vagyoni számlájához, és hirtelen a bank 100,000 Fonttal lesz gazdagabb, hiszen a csekk a stróman nevére szól, aki majdhogynem bármennyi összeggel elláthatja a bankot. De itt még nincs vége, a bank teljesen nyugodt – hiszen alig tudsz valamit arról, mi történik –, hogy az évek alatt sokkal többet fogsz visszafizetni, mint a 100,000 Font, mert azt hiszed, hogy tartozol nekik! Ha ez így történik és vissza is fizeted, akkor még csinálnak újabb 100,000 Fontot maguknak. Hogy még jobbá tegyék maguk számára a dolgot, azt akarják, hogy még kamatot is fizess nekik a pénzre, amelyikkel (valójában nem) tartozol nekik. Mindig jó sok pénzt csinálnak maguknak, ha kölcsön kérsz tőlük, így talán láthatod, hogy miképpen csinálnak minden évben több száz millió Font hasznot. Ha a hitelt valamilyen vagyontárgy megvásárlására használtad, akkor elképzelhető, hogy a bank ragaszkodott hozzá, hogy nyújtsd be hozzájuk az igazolásokat, amint megvalósult az üzlet. Ha nem tudsz nekik fizetni, valószínűleg elindítják a „hitel” felbontását és eladják a vagyonodat, hogy még több profitra tegyenek szert. És hogy még tetézzék a károdat is, ha a vagyonod eladása nem fedezi a „tartozásod” és az árverezés költségeinek összegét, valószínűleg azt állítják, hogy továbbra is tartozol nekik a különbözettel!

Talán most már érted, miért mondta Jerome Daly nekik, hogy fussanak az ügynek még egyszer, és hogy miért kérd el a „könyvelést” tőlük minden kölcsönről, amiről veled szerződtek, hogy a bankot így lehetetlen helyzetbe hozd. Ha a bank csak annyit ír és mond, hogy a „követelés” teljesen kiegyenlítve, még így is hatalmas profitot zsebelhet be a műveletből, és még mindig remélhetik, hogy az ügyfelek többsége nem jön rá a tényre, hogy túl sokat fizetnek vagy hogy még egy stróman is szerepel a történetben. (Lásd: Jeromy Daly ügy)

Ne érezd, hogy kirablod a bankokat, ha nem fizeted nekik azt, amit mondanak, hogy fizess, - hiszen már visszakaptak mindent, amit kifizettek, még mielőtt befizetted volna a második vagy harmadik törlesztő részletet.

Amikor ez egy jelzálog az egész eljárás pontosan ugyan ez. A Debt-Free Sovereign (Adósság-Mentes Uralkodás) honlap nagyon tiszta leírást ad a Kanadában érvényes eljárásról, és az eljárás valójában mindenhol szinte teljesen ugyan ilyen. Így írnak le egy tipikus eladást és jelzálogot:

A vevő elmegy a Varázs Bankba, bízva a bank azon állításában, miszerint az az egyik üzleti dolga, hogy hitelt adjon az ügyfeleinek. A vevő bemegy a bankba abban a hiszemben, hogy a Varázs Bank vagyont (pénzt) ad neki kölcsön. A Varázs Bank sosem mondja el az ügyfeleinek, hogy nincs semmiféle pénze, amit kölcsönadhatna. ahogy azt sem, hogy a Varázs Banknak nincs jogosultsága a befektetői pénzét kölcsönadni a hitelt kérőknek.

A tény ellenére, hogy a Varázs Bank nem rendelkezik semmiféle kölcsönadható pénzzel, a Varázs Bank kitölteti a vevővel/hiteligénylővel a hitelkérelmi űrlapot, amely lényegében annak a kötelezettségnek a feljegyzése, miszerint a vevő/hiteligénylő megígéri, hogy fizet a Varázsbanknak a pénzért (milyen pénzért?) – amelyről azt feltételezi, hogy a Varázs Banktól kap –, még mielőtt bármilyen értéket vagy szolgáltatást kapott volna a vevő/hiteligénylő a Varázs Banktól. Ez a kötelezvény egy olyan értéket képvisel, ami a bank számára befogadható és ennél fogva a Varázs Bank a vevőtől/hiteligénylőtől átvezetett vagyonként nyilvántartásba veszi, mint készpénzletét.

Miután bebizonyosodott arról, hogy a vevő képes lesz fizetni az előírt havi törlesztőrészleteket (a vevőnek hitele van), a Varázs Bank beleegyezik, hogy hitelbe adjon a vevőnek pénzt (készpénzt), hogy az kifizesse az eladót. Bár a Varázs Banknak nincs pénze, amit kölcsönadhatna, mégis azt ígéri a vevőnek, hogy hitelt ad neki egy elkötelezettségi levél, egy jóváhagyási levél, egy kölcsönmeghatalmazás, egy kölcsönmegállapodási szerződés stb. formájában, amit a bank valamely hivatalnoka vagy jelzálog tisztviselője aláír a Varázsbank Nevében.

A vevő által aláírt kötelezvény elfogadásával a Varázs Bank kötelezettséget vállal arra, hogy a kötelezvényben szereplő összeget, teljes névértéken a vevőnek/hiteligénylőnek adja, mely mindig kevesebb, mint a tulajdon tényleges beszerzési ára, amit a vevő fizet közvetlenül az eladónak. Fontos megjegyezni ennél a pontnál, hogy minden ingatlanvásárlási ügylet megköveteli, hogy az eladónak az ingatlant teljes mértékben tehermentesen kell átadnia, ami azt jelenti, hogy sem jelzáloggal, sem bírói ítélettel, stb. nem lehet terhelt. Minden ilyen kötelezettségnek ki kell lennie fizetve, mielőtt a vevő átvenné az ingatlant az eladótól, ami biztosíték arra nézve, hogy a vevő jelzálogként biztosítani tudja ígéretéhez híven az ingatlant a Varázs Bank részére.

Hogyan tudja az eladó kifizetni saját tartozásait és tehermentesíteni az ingatlant, mielőtt egy fillért is kapott volna a vevőtől? És hogyan tudja a vevő zálogba adni azt a házat, ami még csak a tulajdonában sincs?

Ezt a dilemmát a Varázs Bank trükkjeivel lehet megoldani.

A Varázs Bank, egy sor másik bűvésszel – a bank ügyvédeivel vagy közjegyzőkkel – összhangban a zálogjogokat és terheket mind varázslatosan eltünteti, mégpedig úgy, hogy kiállítanak egy csekket a Magic Bank nevében a vevő kötelezvénye valamint az adásvételi szerződés alapján. Ezt a csekket ügyvédi letétbe helyezik. Lényegében a Varázs Bank és ezek a bűvészek – az ügyvédek és a közjegyzők – készpénzként arra használják a vevő kötelezvényét, hogy segítségével lehetővé tegyék a vásárlás létrejöttét. A vevő kötelezvénye tette lehetővé a tulajdon átruházását. A Varázs Bank miatt így a tulajdont tehermentesen átadhatja az eladó a vevőnek. A tulajdon immáron a vevőé, ami lehetségessé teszi, hogy megterhelje a tulajdonát a Varázs Bank hitelével. A vevő tehát fizet azért, hogy a saját kötelezvényét használják.

Ekkor még az eladó egy fillért sem kapott, tehát a Varázs Banknak és a bűvészeinek további trükköket kell bevetnie azért, hogy ki legyen fizetve az eladó, különben az egész ügylet meghiúsult és érvénytelen. Az eladónak ráadásul sejtelme sincs arról, hogy az ingatlan varázslatos módon már a vevő nevén van, miközben ő még ki sem lett fizetve.

A varázslat következő lépése. A vevő aláír egy másik kötelezvényt is.
A jelzálogszerződést hozzácsatolják ehhez a kötelezvényhez, mely alapján a vevő felelősséggel tartozik azért, hogy az elkövetkező 25 vagy több éven keresztül fizessen a banknak a pénzért vagy a hitelért (melyet a vevő még nem kapott meg, vagy amelyet nem is fog sohasem megkapni) a jelzálog-szerződésben meghatározott feltételek szerint. Ezt a feljegyzést összekötik a jelzálog-szerződéssel, amely így már értékes a Varázs Bank számára.

A Varázs Bank ezután felkeresi a Bank of Canada-t (nálunk ez a Magyar Nemzeti Bank), vagy egy másik bűntársát, a Canadian Payment Assiciation-t (nálunk ez az Európai Központi Bank), hogy elzálogosítsák azt a kötelezvényt, amelyet a vevőtől kaptak a hitelért. A Bank of Canada ezután „hitelt” ad a Varázs Banknak. Ne feledjük, hogy ez a hitel nem a Varázs Banké, hanem a vevőé, aki ígéretet tett a Varázs Banknak, hogy amennyiben megkapja a pénzt a vevő a Varázs Banktól, fizetni fog az elkövetkező 25 vagy még több évben.

Megjegyzés: A fenti történet alapja egy „csereügylet”, amit minden bank ’pénzügyi’ letétbe, hitelcsomagba helyez. Jelen esetben a második kötelezvényt csatolják a jelzálog-szerződéshez, és a vevő által aláírva jelzálog-fedezetű biztosíték (angol nyelvű leírás: Mortgage-backed Securities – a ford.).

A Varázs Bank ezután elfogadja, hogy a Bank of Canada részére fizesse a „prémium” feletti bevétel bizonyos százalékát. Így a vevő hitelcsomagja átvándorol a Bank of Canada-hoz, mely a Varázs Bank azon követelésének teljes összege, ami 25 év alatt beérkezik, és amely összeg a fő tartozás plusz az összes kamatbefizetés, melyre a vevő – 25 vagy több éven keresztül történő kifizetésére – kötelezettséget vállalt, ami valójában háromszorosa annak az összegnek, amelyet a Varázs Bank ígért a vevőnek. Ezzel a trükkel a Varázs Bank még gazdagabbá tette magát és előre ki lett fizetve a vevő hitele, anélkül, hogy a saját pénzét kockára tette volna.

A Varázs Bank bűvésze, az ügyvéd, akinél letétben van a vevő eredeti kötelezvénye, ezután kiállít egy csekket az eladó részére az ingatlan kifizetéseként. Valójában a vevő a saját pénzével fizette ki az eladót abból a tényből adódóan, miszerint ez tényleg a vevő pénze (a kötelezvény), amely lehetővé tette az adásvételt. A Varázs Bank szép kis 300%-os profitra tesz szert anélkül, hogy bármilyen rizikót is vállalna. A Varázs Bank egyetlen betétesének a számlájából sem történt kifizetés ebben a tranzakcióban.

Ami valójában történt, az tisztán csalás, amit ha mi, emberek próbálnánk megtenni, hamarosan a börtönben találnánk magunkat csalás és konverzió bűnéért, arról nem is szólva, hogy a bíróság elvenné tőlünk az ingatlant.

Csak egy bűncselekmény lenne, ha mi, emberek ezt egymás között tennénk, ahogy büntetendő cselekmény lenne az is, ha fedezet nélküli csekket állítanánk ki. Nem jöhetne létre semmilyen megállapodás, semmilyen adásvétel, mert nincs egyenértékű szolgáltatás. Hogy bűntelenítsük a folyamatot, szükségünk van egy Varázs Bankra és a társaira, hogy a megállapodás megtörténhessen.

Ez tényleg megfelel az összeesküvésnek, de sem ezek a „személyek”, sem a bankok, sem az ügyvédek, sem a földhivatalok, de még a bíróságok sem ismerik el a tranzakciókat csalárd tranzakciókként, hiszen ezek a tranzakciók folyamatosan megtörténnek.

Egy ilyen szerződés „semmis ab-initio” vagy „a kezdetektől fogva semmis”, amely elsősorban azt jelenti, hogy a szerződés soha sem köttetett meg. Ezen felül a jóhiszeműség és a tisztességes üzlet követelménye a teljes feltáráson keresztül érvényteleníti az ilyen szerződéseket.

A Varázs Bank megbukott a vevő irányába, mert nem adott neki semmilyen egyenértékű szolgáltatást és olyan kamatot számít fel, amely igazságtalan hasznot hoz a cégnek. A Varázs Bank elbukott azért is, mert eltitkolta, hogy mennyi profitra tesz szert az ügyleten.

A Varázs Bank hagyja, hogy a vevő azt higgye, hogy az eladóhoz a pénz
a saját vagyoni számlájáról került. Ez hazugság, hiszen tudják, vagy legalábbis tudniuk kéne, hiszen a könyvelésükből vagy a mérlegükből látható, hogy a Varázs Bank nem rendelkezik a megfelelő pénzmennyiséggel ahhoz, hogy hitelt adjon, és hogy a bejegyzéseikből látható továbbá az is, hogy semmiféle hitel hitelügylet nem lett bejegyezve. A saját könyvelésükből lesz látható az is, hogy a Varázs Bank vagyoni számlájára soha nem lett ráterhelve egy fillér sem. Az is kimutatható, hogy két bejegyzés is történt, amikor a vevő az első biztosítékot vagy kötelezvényt átadta a Varázs Banknak, amely engedélyezte a Varázs Banknak, hogy kiadjon egy csekket, amely lehetővé tette, hogy az eladó ingatlanát tehermentesítsék – amire a törvény ugye kötelez –, és a vásárlás írásban, az eladó és a vevő között köttetett. Ami tényleg történt, az nem varázslat volt. A valóságban a vevő kötelezvényét használták a Varázs Bank és a bűvészei – az ügyvédek és a földhivatali ügyintézők –, hogy az eladó ingatlanát tehermentesítsék a vevő részére. De akkor miért is van szükségünk a jelzálogszerződésre?

Egy másik bejegyzés vált láthatóvá, amikor ellenőriztük a Varázs Bank számláit, egy másik biztosítéka a zálognak, belefoglalva a vevő kötelezvényét, amely át lett konvertálva (törvénytelenül, a vevő engedélye és tájékoztatása nélkül) egy hitelcsomagba, mely „el lett cserélve” vagy le lett téve biztosítékként a Bank of Canada-hoz. Ez a Canadian Payment Association-ön keresztül „tisztára lett mosva”, ami egy másik letétként került bejegyzésre a Varázs Bank tranzakciós számláján.

A fentiek alapján elkészíthetjük a Varázs Bank által elkövetett bűncselekmények listáját:

• A jelzálogszerződés "semmis ab-initio", hiszen a Varázs Bank hazudott és a vevőnek soha nem adott kölcsönbe egyetlen fillért sem a saját vagy a befektetőinek vagyonából.

• Az érvényes szerződésnek törvényesnek vagy egyenértékű szolgáltatásnak kell lennie. A Varázs Bank sosem akart adni a vevőnek/hitelkérőnek bármilyen egyenértékű szolgáltatást.

• A Varázs Bank megszegte a vevő felé az összes letéti kötelezettségét és vétkes a bizalommal való visszaélésben is, hiszen nem tett eleget a jóhiszeműség követelményeinek.

• A Varázs Bank eltitkolta azt a tényt a vevő elől, hogy a kötelezvényeit használta; az elsőt akkor, amikor a vevő által megvásárolni kívánt ingatlant tehermentesítette, a másodikat pedig akkor, amikor a Bank of Canada-tól vagy más pénzintézetektől még több pénzt szerzett a hitelcsomag adásvételével. A Varázs Bank így háromszor annyi pénzt szerzett, mint amennyi az ingatlan megvásárlásához szükséges lenne, és megtartotta a bevételt anélkül, hogy a vevőt tájékoztatta volna.

• A Varázs Bank megsértette a vállalati engedélyét azáltal, hogy kölcsönként „hitelt”, vagy „egyáltalán semmit sem” adott a vevőnek és azután még kamatot is felszámolt erre a színlelt kölcsönre. A bankoknak arra van jogosítványuk, hogy a saját pénzüket kölcsönbe adják, nem arra, hogy ugyanezt tegyék mások pénzével. A Varázs Bank a vevő kötelezvényét használta fel arra, hogy hogy az eladótól az ingatlant tehermentesítve vehesse át a vevő. A tranzakció „jogtalan”, hiszen a Varázs Bank a törvényességi keretein kívüli szerződésbe bonyolódott. Egy jogtalan szerződés érvénytelen vagy érvényteleníthető, mert nem törvényesíthető.

• Mindenki részese ennek a műveletnek a Varázs Bankkal közösen, kezdve a hitel- vagy jelzálog-ügyintézővel, az ügyvédeken át a földhivatali ügyintézőkig sőt, még a központi bank is éppolyan vétkes, mert közreműködésével és támogatásával asszisztált a Varázs Banknak a vevővel és azon emberekkel szemben elkövetett bűneiben, akiknek végül csak veszteségeik keletkezhetnek, mint az emelkedő adók, stb.

A végső elemzésben a Varázs Bank és minden érintett, aki csak profitált ebből a jogtalan ügyletből, vétkesnek mondható jogtalan haszonszerzésben, csalásban és a vevők valamint az emberek megtévesztésében, és egyetemlegesen felelősek a vevő becsapásában.

Forrás: Meet Your Strawman

(folytatjuk)

A téma alaposabb megértéséhez ajánljuk az OP könyvének ezt a fejezetét is:

V. A hitel, mint rablás