Rablás a hitellel

Hitel

 

A hitel nem más, mint az emberiség kirablását szolgáló eszköz.

Ebben a rovatban egy csoportba gyűjtjük össze a hitellel, vagy hitellel is foglalkozó információkat, írásokat, dokumentumokat és néhány videót.

A témáról további videókat itt találsz: Hitel és pénz videók

 

A Jerome Daly ügy

A Jerome Daly ügy

1969-ben, volt egy minnesotai tárgyalás, Jerome Daly ügye, aki megtámadta otthonának elárverezését, melyet a bank foglalt le, amitől a kölcsönt vette fel, hogy megvehesse. Azzal védekezett, hogy a jelzálog, mint szerződés, amely közte és a bank között született, törvényes tulajdonforma cserét írt elő. Jogi nyelven ezt ellenértéknek hívják.

Ellenérték: bármi, ami értékkel bír, lehet pénz vagy szolgáltatás, amit az egyik fél ad a másiknak valamiért cserébe. Daly értelmezésében a pénz soha nem is volt a bank tulajdona, mivel a semmiből keletkezett a kölcsön létrejötte során.

A Londoni jegybank elemzése a bankrendszerről

A Londoni jegybank

Az Egyesült Királyság központi bankja honlapján olvasható “Money Creation in the Modern Economy” című 14 oldalas tanulmányában a Bank Monetáris Elemző Tanácsának három közgazdásza nyíltan állítja, hogy a leggyakoribb feltételezések a bankrendszer működéséről egyszerűen hibásak, és azok a fajta populista, heterodox [az ortodoxtól, a megrögzötten hagyományostól eltérő, sokféle] álláspontok, amelyek az általában Occupy Wall Street-féle mozgalmakhoz kötődnek, helyesek. Ezzel lényegében a bankrendszer működésének hitelességét alapvetően dobták ki az ablakon az Egyesült Királyság jegybankjának belső közgazdászai.

A bankoknak már kifizették a jelzálogjogokat

A bankoknak már kifizették a jelzálogjogokat

Ha a bankok az értékpapír-piacon eladják a jelzálogjogokat, akkor hogyan tudnának valaha is tönkremenni?

A nyugdíjalapok, a biztosítótársaságok, a befektetési alapok stb. megvásárolják a jelzálogjogokat és egy összegben kifizetik a bankoknak az alaptőkét plusz a jutalékot is.

Tehát a bankot teljesen kifizették a jelzálogjog ellenében. Az ingatlantulajdonosok havi törlesztéseit a bankok továbbadják a befektetőknek. A jelzálogjog fennállása során a befektető a kamatos törlesztések miatt többet keres, mint amennyit a banknak kifizetett.

Mindezt, – ha vonakodva is – de elismerték a bankok is. Tovább nem hallgathatnak az ilyen típusú értékpapír-akcióikról. De akkor miért állítják, hogy összeomolhatnak? A befektetők által kapott tőke és ajutalék bőséges jövedelemhez jutattja őket.

Vajon a bankok árnyékkönyvelést vezetnek? Fizetnek adót ezen értékpapír-manőverek után?

A bankomtól kérdezem

A bankomtól kérdezem

Javasoljuk, hogy Te is kérdezd meg a bankodat és terjeszd ezt a kérdéssort!

„Az imént kaptam egy e-mailt egy munkanélkülitől, aki leírja, hogy a bankját, amelynek már 30 éve ügyfele, az alábbi 10 kérdéssel akarja megkeresni.

Ez a munkanélküli ember az egységes SEPA rendszerre (IBAN, BIC adatok) történő átállással kapcsolatban személyes megbeszélésre kérte banki ügyintézőjét. A beszélgetés további témája az állítólagos lefoglalásbiztos P-számla, ami az alábbi kérdőíven szereplő kérdések megválaszolásához szükséges. Meglepő módon, a banki alkalmazott készségesen állt hozzá, hogy a kérdőív összes kérdését megbeszélje a munkanélkülivel. Jelenleg a kérdőív aláírásra vár a banknál.”

Törvényes a hiteled?

Törvényes a hiteled?

 

 

 

Törvényes a hiteled? – Kérheted az átvilágítását!

Ma, Magyarországon csak a lakosságnak 5.442.268 (5,5 millió!) darab „hitele” van (Forrás MNB, 1.15 tábla), amelyek törvényességére minden egyes állítólagos szerződés esetén érdemes rákérdezni.

Mi rákérdezés jogi alapja?

Nem az állítólagos magyar jog, hanem a UCC § 1-308.

A pénzteremtés folyamata, avagy rablás a hitellel

Rablás a hitellel

A téma forró, mert a bankvilág egyik legnagyobb szereplője, a Deutsche Bundesbank már hivatalosan is elismerte ezt a pénzteremtési folyamatot.

A német nemzeti bank (Deutsche Bundesbank) először 2010-ben, a „Geld und Geldpolitik” című közlönyében reagált erre a „mesére”, amelynek 67. oldalán a központi jegybankpénz és a készpénz (papír és fémpénz) teremtéséről számol be. A 68. oldalon pedig leírja a számlapénz és a készpénz közti összefüggést, illetve a számlapénzteremtés módját.

Ismerd meg a STRÓMANODAT! – III. rész

Stróman III. rész

Bővítsük hát a strómannal, a születésünk pillanatában velünk párhuzamosan életre keltett egyszemélyes céggel kapcsolatos ismereteinket. Öveket becsatolni… kemény menet lesz.

Ha az I. és II. részt még nem olvastad, akkor kérjük, tedd meg.

Mint eddig megtudtuk – a stróman-rendszerrel kapcsolatos információk egyáltalán nem titkosak, legfeljebb érthető okokból nem verik nagydobra őket –, a stróman létezése akkor indul el, amikor egy brit (a cikk egy angliai írás alapján készült) szülőpár anyakönyvi kivonatot kér/ír alá a gyermekére. Ezt semmilyen valódi törvény nem követeli meg, de mivel nincsenek tudatában, mit csinálnak, a szülők belemennek a dologba. Látszólag csak arról szól, hogy elismerik, rögzítik, hogy ez és ez a gyermek neve, és hogy igen, ők a szüleik.

Ám a gyermek regisztrációjával elvesztik a tulajdonjogukat a gyermek felett (ezért lehet elvenni később tőlük a gyámügy ilyen-olyan indokolásával).

Bankkorrupció, avagy rablás a hitellel

Hogyan rabolnak ki embereket és országokat a bankok? - Hitellel...

Erről szól az alábbi 5 perces videó, amely magyar feliratos.

A részletesebb megértéshez javasoljuk a Hitel és pénz videótár rovat tartalmának és Az összes bankhitel csalás oldal megismerését is.

Ajánlás

A bankrendszer és a hitel megértéséhez javasoljuk, hogy az OP könyvének ezt a fejezetét ismerd meg:

V. A hitel, mint rablás

Az összes bankhitel csalás

Az összes bankhitel csalás

 

 

 

 

Az összes bankhitel csalás és az emberiség kirablásának egyik fontos eszköze

 

TÉNYEK A GLOBÁLIS BANKI GÉPEZET MŰKÖDÉSÉRŐL

Sophia levele

 

 

 

Az alábbiakban, egy, az OPPT ügyeiben jártas, amerikai egyetemista diákkölcsönt „folyósító” bankjához intézett leveléből idézünk.

Példalevél a Diákkölcsön Bankhoz (Student Loan Bank)

xxxxxBank
xxxxxxx
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

RE: Acct. # xxxxx

Tisztelt ???? (Valójában nem tudom a nevet, hogy hova kell küldeni ezt a levelet, mivel egy levelet sem kaptam egy bizonyos személytől. Mindegyiket „xxxBank”-ként írták alá, ezért hasonlóan címzem én is ezt a levelet.)

Tulajdonképpen fogalmam sincs, vajon valaki elolvassa-e a soraim. A levelet kommunikációs gyakorlatként küldöm. Olvasnak az intézmények egyáltalán? Soha az életemben nem volt még beszélgetésem vagy levélváltásom még intézménnyel. Ez az első ilyen alkalom.

A UCC alapján, hogyan érvényesítheted a jogaidat?

OPPT - Átláthatóság, igazság, integritás, felelősség, elszámoltathatóság

OP magyar honlap