ELŐSZÓ
Ez az írás Howard Freeman 1990-ben kiadott szemináriumának szalagjairól készített kivonatos anyaga. Annak érdekében készült ez az anyag, hogy elérhető legyen Mr. Freeman tudása és tapasztalata, hogy a kormányok és a bíróságok megtévesztéseit megérthessük. Ez az anyag azok számára nyújthat segítséget, akiknek nincs idejük vagy lehetőségük a szeminárium három-négy órás anyagát végighallgatniuk.
Az a csalódottság, amit sok amerikai érez az igazságügyi rendszerünkkel kapcsolatban, elsöprő és gyakran ijesztő lehet; és a kormányzati ügynökségek és a bíróságok összezavaró és döbbenetes erejének a látszólag zsarnoki ereje leginkább félelmet kelt bennük. Arra tanítottak minket, hogy „legyen jó ügyvédünk”, de ez egyre nehezebb, ha nem lehetetlen. Ha a kormánnyal szemben kell, hogy megvédjük magunkat, és keresünk egy ügyvédet, gyorsan megszabadít a pénzünktől, aztán elmondja nekünk, hogy a hajó süllyed, „nem tudok segíteni az ügyben – a bíróság egy tisztviselője vagyok”.
Végül, az egyetlen lehetőségünk, még ha „hógolyózásnak is látszik…”, hogy megértsük a JÁTÉKSZABÁLYOKAT és a Jog igazi természetét. Az ügyvédek – hogy a téma megértését jó nehézzé tegyék az átlagemberek számára – speciális szókészletet használnak a különben normál angol szavakból kiindulva, így virtuális monopóliumot biztosítva maguk számára az emberi tudás ezen területe fölött. Bár olykor úgy látod, hogy ez reménytelenül bonyolult, nem olyan nehéz megérteni – azt gondolod, hogy az ügyvédek valóban olyan okosak, mint ahogyan azt el akarják velünk hitetni? Azon kívül bárki, aki átesett már egy ügyvéd segítségével a kormány ellen irányuló törvényes csatán, rájöhetett, hogy az ügyvédek eljárási jogról tanulnak és nem törvénykezésiről. Mr. Freeman elismeri, hogy nem ügyvéd, és nagyon jól tudja, hogyan kell megmagyarázni nekünk a törvényeket, hogy azok megközelíthetőek legyenek számunkra. Arról is értekezik, hogy az Alaptörvény tervezői az Alaptörvényt elég egyszerű nyelven írták meg, hogy az emberek megértsék, hogy ne kelljen azt is értelmezni.
Felfedezhetjük, ahogy az élet sok más területén, a „PÉNZ ITT IS MEGÁLL”! Nekünk kell megtalálnunk az IGAZSÁG helyes alkalmazását. Nekünk kell megvédenünk az istenadta jogainkat és követelnünk kell azoktól való függetlenségünket, akik csökkenteni akarják azokat. Nekünk kell megvédenünk magunkat, a családjainkat és az utókorunkat azok ellen, akik mindenáron be akarnak hatolni az életünkbe, és akik mások munkáján, készségein és tehetségén élősködve akarnak élni.
Végül Mr. Freeman felajánlja a nehéz helyzetünk egy egyszerű, reményteljes magyarázatát és annak egy békés módszerét, ahogy ezzel foglalkozhatunk. Vedd figyelembe, hogy ez az előadás egy fejezetet képvisel az ő megértésének könyvében, amit folyamatosan finomít, kiterjeszt és javít. Ez éppúgy, ahogy a bölcsesség minden darabja, csupán egy kiindulási pont, amiből kiindulva elkezdhetjük saját utunkat járni, egy lehetőség, amire mind képesek vagyunk, hogy más irányba lépjünk tovább; nagyobb tudás és remény isten ajándékához: a békében, a szabadságban és a dicsőségben való élethez.
Kiküldelek titeket juhokként a farkasok közé, legyetek bölcsek, mint a kígyó és
ártalmatlanok, mint a galamb.
BEMUTATÁS
Megkérdeztek egy adóügyben, hogy tanúskodom-e szakértőként. Az előkészület sok napja után biztos voltam a kutatásomban. Azzal töltöttem több mint 30 percet, hogy sok legfelsőbb bíróság-döntést mutattam be, ami támogatta az alperes pozícióját. A vád befejezte a nyilatkozatait, és csodálkoztam, amikor a bíró nem mondta el az esküdtszéknek az egyik általam átadott tényt sem, csak a felperes tényeit.
Amint a pernek vége volt, bementem a bíró irodájába, amikor az bejött a hátsó ajtón. Mondtam, „bíró úr, milyen alapon hagyja figyelmen kívül az Egyesült Államok Legfelső Bíróságán meghozott, érvényes döntéseket? Ön ott ült, amíg olvastam azt a bírósági ügyet. Egy járásbíró honnan veszi a hatalmat ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyja a legfelsőbb bíróság döntéseit?” Azt mondta, hogy „ó, azok régi döntések voltak”. „Azok érvényes döntések”, mondtam. „Soha nem hagyták figyelmen kívül. Nem érdekel, hogy milyen öregek; önnek nincs joga ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyja az Egyesült Államok Legfelső Bíróságán meghozott, érvényes döntéseket egy Kerületi Bíróságon.”
NÉPJOG V. KÖZÉRDEK
Azt mondta, „1938 utáni bármilyen legfelsőbb bírósági döntést figyelembe veszek, de az összes döntés, amit ön felolvasott, mind 1938 előtti, és így azokat a döntéseket nem veszem figyelembe”. Megkérdeztem, hogy mi történt 1938-ban. Azt mondta, hogy 1938-at megelőzően a legfelsőbb bíróság a Népjoggal foglalkozott; de 1938 óta a legfelsőbb bíróság a Közérdekkel foglalkozik. Mr. S. esete Közérdekű jogszabályokra vonatkozik, nem Népjogra, és azok a legfelsőbb bírósági ügyek nem vonatkoznak a Közérdekre. Megkérdeztem, mi történt 1938-ban? Azt mondta, hogy már így is túl sokat mondott nekem – nem szeretne többet erről mondani.
1938 ÉS AZ ERIE VASÚT
Nos elkezdtem nyomozni. 1938-ban rátaláltam az Erie Railroad v. Tompkins legfelsőbb bírósági esetre. Szintén ez volt az az év, amikor a bíróságok állítólag Tőkével keverték Jogot. Elolvastam az Erie Railroad ügyet. Egy ember beperelte az Erie Railroadot károkozás miatt, elütötte egy tehervagon, ahogy átsétált a síneken. A kerületi bíróság az esetben a Kereskedelmi (Átruházható Értékpapírok) Törvény alapján döntött: az ember, mivel nem volt semmilyen, az Erie Railroaddal való megállapodás hatálya alatt, nem volt lehetősége, hogy perelje a vállalatot. A Szokásjog alapján viszont, mivel kárt okoztak neki, joga lett volna ahhoz, hogy pereljen.
Ez az eset figyelmen kívül hagyta a több mint száz éve érvényben lévőket. A Swift v. Tyson 1840-ben hasonló ügy volt, és a legfelsőbb bíróság döntése az volt ennek a típusnak bármilyen ügyében, hogy a bírósági ügyeket annak az államnak a Polgári Bíróságán kell tárgyalni ezen túl, ahol az incidens történt – ebben az esetben Pennsylvaniában. De az Erie Railroad ügyben a legfelsőbb bíróság úgy rendelte, hogy minden szövetségi ügyet a Forgatható Értékpapír Jog alapján tárgyaljanak. Több döntés nem születhetne a Polgári Jog alapján, szövetségi szinten. Tehát itt fellelhetjük a Jog Tőkével történő keverését.
Ez rejtély volt számomra. Ahogy összeraktam ezeket az új részleteket, rájöttem, hogy a bíróságaink 1938 óta Kereskedelmi bíróságokként működnek és nem Polgári bíróságokként. A rejtélyből azért néhány darab még mindig hiányzott.
EGY BARÁT A BÍRÓSÁGON
Szerencsére közel kerültem egy bíróhoz. Nem fogsz tudni összebarátkozni egy bíróval, ha feketebárány-országban farkasként rontasz a bíróságra. Úgy kell megközelítened, mintha te volnál a bárány és ő a farkas. Ha farkasként mész a bíróságra, akkor követelőzni fogsz és elmondod a bírónak, hogy mi a törvény – vagyis azt, hogy neki hogyan kellene fenntartania a törvényt, vagy hasonló. Emlékszem a versre: Kiküldelek titeket juhokként a farkasok közé, legyetek bölcsek, mint a kígyó és ártalmatlanok, mint a galamb. Bölcsként és ártalmatlanként kell elmennünk a bíróságra és nem szabad követelőznünk. Csendben kell játszanunk és sokat kell kérdeznünk. Nos, sokat kérdezősködtem és sarokba szorítottam a bírókat, így vagy nekem kellett adniuk a győzelmet, vagy be kellett ismerniük, amit nem akartak beismerni. Megnyertem az ügyet, és ahogy mentem ki, egy tisztviselő megállított, hogy menjek be az irodába, hogy adjon néhány papírt. Az egyik bíró megállt és azt mondta, „Érdekes egy ember Ön, Mr. Freeman. Ha valamikor a városban jár, ugorjon be hozzám, és ha épp nincs ügyem, találkozhatnánk”.
AMERIKA CSŐDBE MENT
Később, amikor elmentem meglátogatni a bírót, elmondtam neki a problémám a legfelsőbb bírósággal, leginkább a Polgári Jog Politikai programba való csomagolását. Azt mondta, „1938-ban minden magasabb szintű bírót, a legfelső bírósági ügyvédeket és az amerikai ügyvédeket titkos találkozóra hívták, ahol ezt mondtak:
Amerika csődbe ment – már teljesen a hitelezői birtokolják. A hitelezők birtokolják a kongresszust, a végrehajtói hatalmat, a bírói testületet és az összes államot.
Vegyék ezt a tényt csendes bírósági értesítésként, de soha ne hozzák nyilvánosságra. A bíróság Tengernagyi Törvénykezésként működik – nevezze bárminek, aminek akarja, csak ne nevezze Tengernagyinak.
TENGERNAGYI BÍRÓSÁGOK
Azért nem tudják Tengernagyi Törvénykezésnek nevezni, mert a védelem teljesen más a Tengernagyi Törvénykezésben, mint a Polgári Törvénykezésben. A Tengernagyi Törvénykezésben nincs illetékes bíróság, hacsak nincs érintve a vitában egy érvényes nemzetközi szerződés. Ha tudod, hogy ez Tengernagyi Törvénykezésnek minősül, és elismerték a nyilvántartásban, hogy Tengernagyi Törvénykezésben vagy, akkor követeld, hogy mutassák meg azt a nemzetközi tengeri szerződést, aminek te állítólag az egyik szerződő fele vagy, és ha az vagy, bizonyítsák be, hogy melyik részét sértetted meg.
A bíróságnak nincs Tengernagyi/Tengeri illetékessége, hacsak nincs egy olyan érvényes nemzetközi tengeri szerződés, amit megszegtél.
Úgyhogy ártatlan bárányként, mondhatod, hogy
nos, nem tudok róla, hogy nemzetközi tengeri szerződéssel volnék kapcsolatban, úgyhogy jóhiszeműen tagadom, hogy olyan szerződés létezik. Ha ez a bíróság Tengernagyi illetékességgel működik, akkor a UCC kódex 3-501. pontja alapján (Bemutatás), az ügyésznek nem lesz nehéz összehozni az [állítólagos] bizonyítékot a szerződéssel, hogy azt megvizsgálhassam és [esetleg] vitassam a szerződés érvényességét.
Bizonyítékként a nemzeti adósságot kéne felhozniuk. Ezzel el kellene ismerniük, hogy a nemzetközi bankárok birtokolják az egész nemzetet, és mi a rabszolgáik vagyunk.
NEM AJÁNLOTT
De a bankárok azt mondták, hogy nem ajánlott elismerni, hogy ők birtokolnak mindent és jelzálogjoguk van a világ minden nemzetére. Azért nem akarják, hogy mindenki tudja, hogy ők birtokolnak mindent, mert még mindig túl sok fegyver van magántulajdonban. Vannak nem együttműködő hadseregek és egyéb katonai erők is. Úgyhogy amíg nem tudják VILÁG-HADSEREGBE rendezni az összes hadsereget és VILÁG-BÍRÓSÁGBA az összes bíróságot, addig nem ajánlott, hogy beismerjék, hogy az igazságszolgáltatás és a bíróságok alattuk működnek. Amikor megértjük ezeket rájövünk, hogy vannak olyan bizonyos titkok, amiket nem akarnak bevallani, és felhasználhatjuk ezt a hasznunkra.
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
Az Egyesült Államok Alkotmánya az igazságszolgáltatás három területét említi, amiben a bíróságok működhetnek:
Szokásjog
A Szokásjog isten törvényén alapul. A Szokásjog alapján történő tárgyaláson, mindig lennie kell egy sérült félnek. A Szokásjog alapján bármit megtehetsz, amit csak szeretnél, egészen addig, míg nem ártasz az életnek, a szabadságnak vagy valaki más tulajdonának. Jogod van ahhoz, hogy kockáztass, míg nem ártasz az életnek, a szabadságnak vagy valaki más tulajdonának. A Szokásjogra nem érvényesek a kormányzati eljárások, amik megtiltják, hogy egy ember kockáztasson. Például, amikor áthajtasz a legtöbb államhatáron, az átkelő fölött láthatsz egy olyan táblát, amelyik azt mondja, hogy "KAPCSOLJA BE A BIZTONSÁGI ÖVÉT – nálunk ez a TÖRVÉNY. " Erre nem kötelezhet a Szokásjog, hiszen kit sebesítenél meg, ha nem hajtanád végre a fentieket? Senkit. Ez a teljesítés kényszerítése volna. De Szokásjogban nem lehet a teljesítést kényszeríteni. A Szokásjog bármilyen megszegése BŰNCSELEKMÉNY, és büntetendő.
Tőke jog
A Tőke jog olyan jog, ami kikényszeríti a teljesítést. Kikényszeríti, hogy működj közre minden egyes szerződéssel, amely alá tartozol. Tehát, ha teljesítést kényszerítenek ki, kell lennie egy szerződésnek valahol, és téged arra köteleznek, hogy működj együtt a szerződésben szereplő kötelezettségeid miatt. Na mármost, a polgári per alapján – nem lehetsz bűnös. A Tőke jog alapján sem tudnak bűnösként kezelni, azonban arra tudnak kényszeríteni, hogy működj közre a szerződésben megfogalmazottakkal. Ha ebben az esetben megtagadod a bírósággal az együttműködést, akkor a bíróság semmibevételével vádolhatnak, ami bűnvádi eljárást vonhat maga után. A biztonsági övről szóló törvényünk Tőke jog? Nem, nem az, hiszen nem tudnak megbüntetni azért, mert nem tartod be a szerződésben szereplőket.
Tengernagyi/tengeri jogok
Ez a Teljesítés kikényszerítésének polgári illetékessége, aminek szintén van bűnvádi eljárása, mert nem ragaszkodik a szerződésben szereplőkhöz, viszont ez csak a Nemzetközi Szerződésekre vonatkozik. Most láthatjuk, hogy milyenek a biztonsági övre vonatkozó törvények (összes KRESZ TÁBLA, stb), amik hatálya alatt állsz. Amikor büntetést szabnak ki a szabálysértésért (mint a szándékos a záróvonalon való áthaladás), az a Tengernagyi/Tengeri jogok hatálya alá esik, és mint ilyen, lennie kell erről egy hatályos és érvényes nemzetközi szerződésnek.
Mindazonáltal, a bíróságok nem akarják elismerni, hogy Tengernagyi/Tengeri jogszabályozás alapján működnek, úgyhogy fogták a nemzetközi jogot vagy a Kereskedelmi jogot és átvették azt a törvényeinkbe. A legfelsőbb bíróság döntése az Erie Railroad ügyben – kereskedelmi törvényen vagy kereskedelmi jogon alapultak és a büntetések is ezek alapján lesznek kiróva. Mióta azt az utasítást kapták, hogy ne nevezzék Tengernagyi/Tengeri jogszabályozásnak, Törvényen alapuló jogszabályozásnak nevezik.
A SZERZŐDÉS BÍRÓSÁGAI
Fel kell tennünk a kérdést, hogy miként jutottunk olyan helyzetbe, ahol szabálysértéssel vádolhatnak, ha a biztonsági övet nem kapcsoljuk be, és még meg is bírságolhatnak érte. A bíró nem arra esküdött fel, hogy fenntartja az Alkotmányt? De igen, arra. Értened kell az Alkotmány I. cikkjében, a 10§-t, melyben korlátlan jogot ad részünkre a szerződés kötéshez, egészen addig, míg nem ártunk az életnek, a szabadságnak vagy valaki más tulajdonának (a magyarországi Alaptörvény erről külön nem rendelkezik, csupán a munkavállalók és munkáltatók közötti szerződéseket említi engedélyezettnek – a ford). A szerződések érvényesíthetőek, és az Alapszabály két jogszabályi lehetőséget határoz meg, ahol szerződéseket köthetnek, – Tőke vagy Tengernagyit. Ezzel szemben azt találhatjuk, hogy ezek törvényi jogszabályozás alá esnek. Ez a bíróságok számára kínos lehet, viszont arra tudjuk használni, hogy sarokba szorítsuk a bírókat, méghozzá a saját bíróságaikon. A későbbiekben még foglalkozunk ezzel.
A SZERZŐDÉSEKNEK ÖNKÉNTESEKNEK KELL LENNIÜK
A Szokásjog megköveteli, hogy minden szerződés alá mindkét fél tudatosan, önként, és szándékosan léphet csak be, különben a szerződés érvénytelen és semmis. Ezeknek jellemzően – szilárd alapokon kell állniuk. Például kötünk egy szerződést, melybe ezt írjuk: „egy dollárért cserébe más értéket adok, vagyis ki fogom festeni a házad, stb.” Ez egy érvényes szerződés – a dollár eredeti, mégpedig ezüstdollár. Most tételezzük fel, hogy olyan szerződést írunk, melyben ez áll:„egy Federal Reserve Note-ért (USD) cserébe más értéket adok, ki fogom festeni a házad, stb.” És tegyük fel, hogy mondjuk hibás színnel festettem ki a házad. Bemehetnél a polgári bíróságra, hogy igazságot szolgáltassanak? Nem, nem mehetnél. Tudod, a Federal Reserve Note (USD) csupán egy „elfogadható" 1 dolláros, és mivel e mögött nincs valódi fém, a Szokásjogi eljárás során a szerződés betartatását nem lehetne kikényszeríteni.
elfogadHATÓ PÉNZ – elfogadHATÓ BÍRÓSÁG
Az a szó, hogy „elfogadható”, olyan valamit jelöl, ami eredetinek tűnik, de valójában nem az. Talán ez úgy néz ki, mint egy igazi dollár, és talán úgy is lehet elkölteni, mint egy igazi dollárt, de ha ez nem váltható vissza törvényes fizetési eszközre (ezüstre vagy aranyra), akkor csak „elfogadható” dollárról beszélhetünk. Ha egy Federal Reserve Note-ot (USD) használnak egy szerződésben, akkor a szerződés „elfogadható” szerződéssé válik. És „elfogadható” szerződéseket „elfogadható” jogszabályok alapján érvényesíthetünk. A Federal Reserve Notes (USD) megalkotása miatt a kormánynak létre kellett hoznia egy jogszabályt, hogy lefedje azt a több féle szerződést, ami ezeket használja. Így lett nekünk törvényi jogszabályozásunk, ami nem az eredeti Tengernagyi jogszabályozás.
1 elfogadható: Ami csak megjelenésében létezik, de a valóságban nem, ami azt állítja magáról, hogy létezik, ebből eredően hamis, tetteti a meglétének igazságát. Black’s Law szótár, hatodik kiadás.
Ezt az „elfogadható” Tengernagyi jogszabályozást alkalmazzák a bírók, mert „elfogadható pénzt” használunk. Az elfogadható Tengernagyi jogszabályozást leginkább Törvényi jogszabályozásként ismerik. Lássuk, hogy kerültünk ez alá a Törvényi jogszabályozás alá!
EGYSÉGES KERESKEDELMI KÓDEX (UCC)
A kormány felállított egy „elfogadható” törvényrendszert, hogy beleillessze az „elfogadható” pénzt. Kereskedelmi Jognak, vagyis visszavásárolható eszközök jogának nevezték el, mert ez olyan papírral foglalkozott, ami visszaváltható volt valamilyen anyagra. De mivel a Federal Reserve Notes (USD) beválthatatlan, olyan törvényi rendszert kellett létrehozni, ami teljesen elfogadható az elejétől a végéig. A törvénynek ezen rendszerét Uniform Commercial Code-ként (Egységes Kereskedelmi Kódex, a továbbiakban UCC – a ford.) törvénybe iktatták, és bevezették minden államban. Ez egy elfogadható törvény, mindegyik bíróság ezt használja.
Az egyik kulcs-tényezőt korábban már elmagyaráztam, amelyik az ország csődbe meneteléről és arról szólt, hogy nincsenek jogaink. Ha az úr azt mondja, hogy Ugorj, a rabszolgának ugrania kellene, mert az urának joga van ahhoz, hogy levágja a fejét, ha nem engedelmeskedik. Rabszolgákként nincsenek jogaink. De a hitelezőnek/urunknak titkolnia kell ezt, úgyhogy megalkottak egy törvényi rendszert, amit elneveztek UCC-nek. Ez az „elfogadható” jogszabály, mely a UCC hatálya alatt van, a következő kulcs-tényező ahhoz, hogy megértsük, mi is történt.
SZERZŐDÉS VAGY MEGÁLLAPODÁS
A Szokásjog és a UCC közti különbség az, hogy a Szokásjogban szerződésekre lépni csak (1) tudatosan, (2) önként, és (3) szándékosan lehet.
A UCC alatt ez nem annyira van így. Először is, mert a szerződések fölöslegesek. Az új jog szerint a megállapodások bár megerősíthetőek, és ha részesülsz egy megállapodás előnyeiből, akkor feltételezhető, vagy legalábbis arra utal, hogy szándékodban áll felvállalni a kötelezettségeket, amik azzal az előnnyel kapcsolatba hozhatók. Ha élsz egy olyan előnnyel, amit a kormány ajánlott, akkor arra köteleznek, hogy tarts be pontosan minden egyes törvényt, ami azzal az előnnyel csak kapcsolatba hozható. A módszer az, hogy előnyt erőltetni mindenkire, hogy elfogadják, és még csak nem is kell elmondaniuk a népnek, hogy mi az előny. Néhány ember azt gondolja, hogy ilyen a vezetői engedély, a házasságkötési engedély vagy a születési anyakönyvi kivonat, stb., de szerintem ezek közül egyik sem az.
KÉNYSZERÍTETT ELŐNY
Azt hiszem, hogy az előny, amit alkalmaznak az, hogy az adósság egyben történő kifizettetése helyett a korlátozott felelősséggel törleszthető adósság előjogát adták nekünk. Amikor visszafizetünk egy adósságot, anyagot adunk oda anyagért. Ha egy ezüstdollárral veszem a tej egy egységét, akkor a dollárért vettem a tejet, és a tejért vették a dollárt – fedezet fedezetért. De ha arra használok egy Federal Reserve Note-ot (USD), hogy tejet vegyek rajta, akkor nem fizettem érte semmit, mivel nincs a Federal Reserve Note (USD) mögött fedezet. Ez csak egy értéktelen papír, amiért cserébe valódi értéket kapunk. A kongresszus ezt az előnyt ajánlja fel nekünk:
Olyan adósságpénzt, amit a szövetségi Egyesült Államok hozott létre, és amivel ezt az Amerikai Egyesült Államokban bárhol elkölthetjük, törvényes fizetési eszköznek számít, amely minden adósság törlesztésére is érvényes, legyen az társadalmi vagy személyes, és a korlátozott felelősség az, hogy nem perelhetnek be, ha nem fizeted ki egyben az adósságodat.
Most meg azt mondják, hogy „kisegítünk téged, és törlesztheted az adósságaid ahelyett, hogy egyben ki kéne fizetned azokat”. Amikor ezeket az „elfogadható” pénzeket az adósságaink törlesztésére használjuk, nem mehetünk Polgári bíróságra. Csak „elfogadható” bíróságra mehetünk. Teljesen a UCC alá vagyunk rendelve, a használható de nem visszavásárolható forgatható értékpapírok miatt, és inkább adósságtörlesztők vagyunk, semmint adósság fizetők.
JOGORVOSLAT ÉS FOLYAMODVÁNY
Minden civilizált törvényi rendszernek rendelkeznie kell két jellemzővel: Jogorvoslattal és folyamodvánnyal. A jogorvoslat az egyik módja annak, hogy kivonjanak a törvény alól, és visszakapd a veszteséged. A Szokásjognak, a Kereskedelmi jognak, de még a UCC-nek is van jogorvoslati és folyamodványi lehetősége, de sokáig keresgélhetnénk, míg megtalálhatnánk őket. Ha bemész egy jogi könyvtárba és kéred, hogy mutassák meg a UCC-t, elvisznek egy könyvespolchoz, amit teljesen elfoglal a UCC. Amikor kezedbe veszed az egyik kötetet és elkezded olvasni, úgy fog tűnni, mintha szándékosan értelmezhetetlennek írták volna. Ezért tartott ilyen hosszú ideig, míg felfedeztük, hogy a Jogorvoslatot és a Folyamodványt hol találhatjuk meg a UCC-ben. Az 1-308 alatt találtuk meg, mégpedig az első kötetben, (régi 1-207) és az 1-103 alatt.
JOGORVOSLAT
Az érvényes jognyilatkozat megőrzi mindazon jogokat, amik a személyt akkor megilletik, és megakadályozza az ilyen jogokról való lemondó nyilatkozat fogalmainak alkalmazása vagy tartalma miatti veszteségét. (UCC 1-308 (régi 1-207).7)
Fontos emlékezni, hogy amikor bemegyünk egy bíróságra akkor egy kereskedelmi nemzetközi illetékességi területen vagyunk. Ha bemegyünk a bíróságra és azt mondjuk, hogy „KÖVETELEM AZ ALKOTMÁNYOS JOGAIMAT”, a bíró valószínűleg valami ilyesmit fog mondani, hogy „ha ismét megemlíti az Alkotmányt, akkor a bíróság semmibevételével fogom vádolni Önt!”, mi meg nem értjük, hogy miért tudja megtenni azt. Nem azt fogadta meg, hogy fenntartja az Alkotmányt? Ez a szabály: nem védekezhetsz egy illetékességi területre hivatkozva, miközben egy másik illetékességi területen vagy megvádolva. Például, ha a francia kormány megkeres téged, és azt akarja tudni, hogy hol jelentetted a francia jövedelemadódat az elmúlt x évben, akkor a francia kormány ellen mész és azt mondod, hogy követelem az Alkotmányos Jogaimat? Nem. Azt fogod erre válaszolni: A TÖRVÉNY NEM VONATKOZIK RÁM – NEM VAGYOK FRANCIA. A te jogaid arra az illetékességi területre érvényesek, amelyen megvádoltak, – nem pedig egy másik illetékességi területre. Tehát egy UCC bíróságon a jogaidat a felperessel szemben a UCC 1-308 (régi 1-207) alapján kell követelned.
A UCC 1-308 (régi 1-207) így folytatódik:
Mikor egy jogról vagy követelésről való lemondás szerepet játszik, és a jogfenntartás megsértése a jog sérelmét okozta, egy későbbi időpontban kizárja az állítását. (UCC 1-308 (öreg 1-207).9)
Előbb kell megtenned a követelésedet. Továbbá ezt mondja:
A foglalás Elegendősége – bármilyen kifejezés lehet, ami azt a szándékot jelzi, hogy jogokat tartanak fenn, mint például a SÉRELEM NÉLKÜL avagy JOGFENNTARTÁSSAL (WITHOUT PREJUDICE). (UCC 1-308 (régi 1-207).4)
Bármikor, ha aláírsz bármilyen törvényes papírt, ami Federal Reserve Note-szal (USD) kapcsolatos (FRNs) (Mivel a Forint az USD-n alapul, így nálunk is érvényes – a ford.) – legyen az formanyomtatvány vagy módszer – az aláírásod alá írd oda: Without Prejudice UCC („Sérelem nélkül”, vagy „Kötelezettség nélkül”, vagy „Jogfenntartással”, vagy „Jogfolytonosságom fenntartásával”, bármelyik jó – a ford.) és hivatkozz az 1-308-ra (régi 1-207). Ez fenntartja a jogaidat. Az 1-308-ra tudsz hivatkozni (régi 1-207) .4 így teljesen megvéded a jogaidat.
Nagyon fontos megérteni, hogy ez mit jelent. Például egy ember egy közlekedési jegy (BKV jegy) ügyében alkalmazta ezt és a bíró megkérdezte, hogy miért írta rá, hogy „sérelem nélkül UCC 1-308 (régi 1-207)” a nyilatkozatára a bíróságon. Az ember meg sem próbálta érteni a fogalmat, számára túl bonyolult volt. Egyszerűen csak túl akart lenni az ügyön. Nem is tudta, hogy ez mit jelent. Amikor a bíró megkérdezte őt, hogy mit gondolt, miért írta ezt, azt mondta a bírónak, hogy nem volt szándéka senkit sem megsérteni... A bíró tudta, hogy az embernek fogalma sem volt arról, hogy ez mit jelent, és megbírságolta őt további 25.00 dollárral komolytalan védelem miatt. Éppen ezért tudnod kell, hogy ez mit jelent.
SÉRELEM NÉLKÜL
UCC-val összhangban 1-308
Amikor a Without Prejudice UCC 1-308-at látod az aláírásod alatt, te ezt jelented ki:
„Fenntartom a jogomat, hogy nem kényszeríthetnek rá bármilyen szerződésre, kereskedelmi megállapodásra vagy csődeljárásra, amibe nem mentem bele tudatosan, önként és szándékosan. Továbbá nem akarom felvállalni és nem is vállalom fel semmilyen szerződésnek, kereskedelmi megállapodásnak vagy csődeljárásnak a feltáratlan kényszerített előnyeivel járó felelősségét.”
Tulajdonképpen, a legjobb erre egy bélyegzőt beszerezni, mert ez egyértelművé teszi, hogy korábban már fenntartottad a jogaidat. Pusztán az a tény, hogy néhány nap vagy egy hét alatt elkészítik a megrendelt bélyegződet azt mutatja, hogy fenntartod a jogaidat, mielőtt aláírnád a dokumentumot.
Mi egy feltáratlan kereskedelmi megállapodás kényszerített előnye? Ha ezüstdollárok helyett Federal Reserve Notest használsz, az önkéntes? Nem. Mivel nincs törvényes fizetési eszköz, használnod KELL a Federal Reserve Notest – és el KELL fogadnod az előnyt. A kormány így odaadta neked azt az előnyt, hogy az adósságaid korlátozott felelősséggel törlesztheted, és nem kell egyben kifizetned azokat. De rendesek! De ha nem tartottad fenn a jogaidat az 1-308 (régi 1-207).7, alapján, akkor arra kényszerítenek, hogy fogadd el az előnyt, és ezért arra köteleznek, hogy engedelmeskedj a kormány minden törvényének, rendeletének és szabályozásának, legyenek azok a kormány bármely szintjei által hozottak – megyei, állami vagy helybeli.
Ha érted ezt, nyugodtan megkérhetnek, hogy magyarázd el a bíróságon. És állj készen rá, hogy el kell magyaráznod majd a bíróságnak, mert rá fognak kérdezni. Szintén meg kell értened a UCC 1-103-at – az érvelést és a folyamodványt.
Ha teljesen meg akarod ezt érteni, akkor menj el egy jogi könyvtárba és fénymásold le ezt a két részt a UCC-ből. Fontos, hogy az Anderson [Anderson, Uniform Commercial Code, a Lawyers Cooperative Publishing Company] kiadást kérd. A jogi könyvtárak közül néhánynál csak a West Publishing verzió lesz, és azt nagyon nehéz értelmezni. Az Andersonban viszont tizedes jegyekkel taglalják a UCC-t tíz részre, és a legfontosabb, hogy azt tisztán angolul írják.
FOLYAMODVÁNY
A Folyamodvány az 1-103.6 alatt található a UCC-ben, ami kimondja:
A Kódex tiszteletben tartja a Szokásjogot, ami elsőbbséget élvez, kivéve, ahol a kódex áll a helyébe. Egy törvényt a Szokásjoggal összhangban kellene értelmezni, hacsak nincs a törvényhozóknak az a tiszta szándékuk, hogy eltöröljék a Szokásjogot.
Ezt az érvet használjuk a bíróságon:
A Kódex elismeri a Szokásjogot. Ha nem ismerné el a Szokásjogot, akkor a kormánynak el kellene ismernie, hogy az Egyesült Államok csődbe ment, és a hitelezői teljes mértékben birtokolják. De mivel nem ajánlatos bevallani ezt, ezért a Kódexet úgy írták meg, hogy az ne törölje el teljesen a Szokásjogot.
Ezért, ha az 1-308 (régi 1-207) alapján érvényesen, időben és határozottan fenntartottad a jogaidat, akkor ragaszkodhatsz hozzá, hogy a törvényeket a Szokásjoggal összhangban értelmezzék.
Ha a vád közlekedési eljárással kapcsolatos, követelheted azt a bíróságtól, hogy mutassa be azt a sérült személyt, aki igazolt panasszal jelentkezett. Ha például azért emeltek vádat ellened, mert nem csatoltad be a biztonsági övedet, megkérdezheted a bíróságot, hogy ki sérült meg annak eredményeképpen, hogy „nem hajtottál fejet”?
Elképzelhető, hogy a bíró nem fog meghallgatni és folytatni fogja az eljárást ellened, ekkor felolvashatod neki az 1-103.6-t, ami az utolsó mondat, és megállapítja:
A Kódex nem értelmezhető úgy, hogy kizárja a Szokásjogi eljárást.
Mondd el a bírónak:
„Őméltósága, perelhetem Önt a Szokásjog nevében, mert Ön megszegi a jogomat a UCC nevében. Jogorvoslatom van, a UCC alapján fenntartom, hogy a jogaimat áthelyezzék a Szokásjog alá. Gyakoroltam a jogorvoslatom, és most Önnek a Szokásjoggal összhangban kell értelmeznie ezt a törvényt, így a vádhoz mindenképpen szükséges lenne a sérült felet bemutatnia.”
Ha a bíró tovább ragaszkodik ahhoz, hogy az ügyben eljárjon, viselkedj zavartan és tedd fel ezt a kérdést:
„Engedje meg nekem, hogy lássam, jól értem-e, Őméltósága. Ez a bíróság bírósági határozatot hoz, és a UCC 1-308 (régi 1-207) és az 1-103, amely törvényi rendszer alatt működik, nem érvényes ezelőtt a bíróság előtt?
Most a bíró kutyaszorítóban van! A bíróság hogyan dobhatná ki a Kódex egy részét és tarthatna fenn egy másikat? Ha igennel válaszol, ezt mondhatod:
„Értesítem ezt a bíróságot, hogy fellebbezek a bíróság határozata ellen.”
Természetesen a magasabb bíróság fellebbezésnél fenn fogja tartani a Kódexet. A bíró tudja ezt, úgyhogy ismét sarokba szorítottad.
GYAKORLATI ALKALMAZÁS – KÖZLEKEDÉSI BÍRÓSÁG
Hogy jobban megértsük, hogy az eljárás hogyan is működik, nézzünk meg egy bírósági helyzetet, mint például egy közlekedési kihágást. Tegyük fel, hogy áthajtottál a sárgán és egy rendőr feljelent Téged.
1. Az első dolog, amit meg kell oldanod, hogy legalább három héttel el kell halogatnod az esetet. Ezt úgy tudod elérni, ha a tisztviselővel kellően illedelmes és segítőkész vagy. Magyarázd el neki, hogy mennyire elfoglalt vagy, és kérd meg, hogy ha lehetséges, úgy határozzon, hogy körülbelül három hét múlva legyen esedékes a bíróságon való megjelenésed.
(Ennél a pontnál emlékezzünk a kormány trükkjére: a kormánytól vagyok, és azért vagyok itt, hogy segítsek önnek. Most használjuk ki ezt a megközelítést velük szemben.)
2. A következő lépésben el kell mennünk a közlekedési bíróság tisztviselőjéhez, és mondjuk ezt:
„Szerintem igen nagy segítség volna, ha beszélhetnék Önnel, mert szeretném megóvni a kormány pénzét (erre fel fogja kapni a fejét). Kétségtelenül fellebbezni fogok ez ellen az ügy ellen. Ahogy Ön is tudja, hogy a fellebbezéshez lennie kell egy másolatomnak, de ennek a bíróságnak tudtommal nincs jegyzőkönyvvezetője. Az adófizetők pénzének a pazarlása volna, ha pénzt költenének arra, hogy végigvigyenek engem ezen a bíróságon, hogy azután áttegyék az ügyemet ’de novo’ egy másik bíróságra. Szükségem volna egy másolatra ahhoz, hogy fellebbezhessek, és talán megóvnám a kormányt a felesleges kiadásoktól azzal, ha beírná, hogy megjelentem a bíróságon.”
Megmutathatod neki a dátumot az idézésen és a tisztviselő valószínűleg egyet fog érteni azzal, hogy elég sok idő van arra, hogy beírjon, hogy megjelentél a bíróságon. Namost, az első megjelenésed a bíróságon van bejegyezve és nem a közlekedési bíróságon, ahol nincs bejegyzés.
3. Amikor bejutsz a bíróságra, a bíró fel fogja olvasni a vádakat: vezetés a sárga lámpán vagy bármin keresztül, és ez az XYZ rendelet megszegése. Meg fogja kérdezni, hogy "érti az Ön ellen felhozott vádakat?”
4. Nagyon fontos, hogy írásba vetesd, hogy nem érted a vádakat. Ezzel a kijelentéssel a feljegyzésben, a bíróság nem haladhat tovább, hogy ítéletet hozhasson a tények alapján. Erre később válaszolok.
5. „Nos, Őméltósága, van egy kérdés, amit szeretnék feltenni, mielőtt ártatlannak vagy bűnösnek mondanám magam. Azt gondolom, hogy erre választ kapnának, ha egy pillanatra a rendőrt kiültetné a tanúk padjára, hogy feltehessek neki néhány rövid kérdést.”
Bíró: „nem látom okát, hogy miért ne. Eskessük fel a rendőrt és üljön a tanúk padjára!”
„Ez az az okirat, amit Ön nekem adott? (a feljelentést átadod neki).
Rendőr: „Igen, ez annak egy másolata. A bírónál van ebből az eredeti.”
„Honnan tudta meg a címemet, amit ráírt arra az idézésre?”
Tisztviselő: „Nos, hát az Ön vezetői engedélyéből.” (Add oda a rendőrnek a vezetői engedélyedet) „Erről a dokumentumról másolta le Ön a nevemet és a címemet?”
Rendőr: „Igen, erről.”
„Amíg az Ön kezében van, elolvasná az aláírást azon az engedélyen?” (A rendőr olvassa az aláírást). „Amíg ott van, felolvasná a jegyzőkönyvbe azt, ami az aláírás alatt szerepel? „
Rendőr: „Az van ide írva, hogy Without Prejudice (Sérelem Nélkül), UCC 1-308. [régi 1-207]”
Bíró: „Hagy lássam azt az engedélyt!” (Megnézi és a rendőrhöz fordul). „Nem vette észre, hogy ez van nyomtatva az aláírás alatt az engedélyen, amikor kimásolta a nevét és címét a feljelentésre?”
Rendőr: „Ó nem, éppen a címet írtam, nem néztem ott lent.”
Bíró: „Ön nem túl figyelmes rendőr. Attól tartok nem tudom elfogadni az Ön tanúvallomását az ügy tényeire való tekintettel. Az ügyet lezárom.”
6.a. Fenntartottad a jogaidat a Szokásjognak a UCC alapján;
b. elég volt ehhez ráírni a vezetői engedélyedre, hogy Without Prejudice UCC 1-308 (régi 1-207);
c. a törvényt most a Szokásjoggal harmonizáltan kellene értelmezni, és a Szokásjog kimondja, hogy a törvény bár létezik, de károsult személy nincs; és
d. mivel nincs károsult személy vagy panaszos tanú, a bíróságnak nincs hatálya a Szokásjog alatt.
5. Ha a bíró megpróbálja tovább folytatni és firtatná az ügy tényeit, akkor a következőt akarod kérni majd kérdezni tőle:
„Őméltósága, engedje meg nekem, hogy helyesen értelmezzem, tehát a bíróság ítéletet hoz a hatóság egy illetékessége alapján, miközben egy másik illetékesség alapján kéne eljárnia, így figyelmen kívül hagyja a UCC két cikkelyét is, amelyekre felhívtam az imént a figyelmét?” Ha azt mondja, hogy igen, mondd el neki, hogy értesíted a bíróságot, hogy fellebbezni fogsz ez ellen a határozat ellen, és ha ebből bármilyen károd származna, a Szokásjog illetékességében fogod őt beperelni – a UCC illetékessége alapján.
KÉRDÉSEK ÉS ÁTTEKINTÉS
Megjegyzés: Íme a kérdések közül néhány, amik a fő tárgyalás után lettek feltéve. Néhány megerősíti a korábban felvázoltakat, de nagyon értékes információt tartalmaznak, amit érdemes ismételten szemügyre venni.
BÍRÓSÁGI TÁRGYALÓTERMI TECHNIKÁK
Kérdés: Hogyan „húztad csőbe” a bírót?
Ezt elég könnyű megtenni, ha nem tudsz túl sokat. Én nem tudtam túl sokat, mégis csőbe húztam őket. Kicsit játszanod kell a tudatlant.
Ha letartóztatnak és bent vagy a bíróságon, csak emlékezz arra, hogy egy bűnügyi eljárás során értened kell a törvényt, különben visszafordítható hiba az, ha bíróság elé állítanak. Ha nem érted a törvényt, nem tudnak bíróság elé állítani.
Bármilyen közlekedési vagy adózási bírósági ügyben, amikor behívnak a bíróságra és miután a bíró felolvasta a törvényt, megkérdezi, hogy
Érti a vádakat?
Alperes: nem, (Őméltósága,) én nem!
Bíró:
Nos, mi olyan nehéz van a vádban? Egy ember vagy bement szemből abba az egyirányú utcába, vagy nem. Csak az egyik irányból tud bemenni abba az utcába, és ha Ön bement a másik irányból, akkor ez egy ötven dolláros bírság. Mit olyan nehéz ezen megérteni?
A: Hát, Őméltósága, nem a törvény betűje miatt, hanem inkább a törvény természete miatt nem értem. Az Alkotmány hatodik Módosítása megadja a jogot a részemre, hogy megkérhessem a bíróságot, hogy magyarázza meg bármilyen ellenem irányuló intézkedés természetét, és a kérésemre a bíróságnak kötelessége, hogy válaszoljon. Van egy kérdésem ennek az eljárásnak a természetével kapcsolatban.
B: Nos mi az – mit akar tudni?
Mindig! Tegyél fel neki néhány könnyű kérdést eleinte, hogy megszokják, hogy válaszolnak.
Kérdezd meg:
A: Nos, Őméltósága, ez Polgári vagy Bűnvádi eljárás?
B: Bűnvádi. (Ha ez polgári per lenne, nem lehetne bírság, úgyhogy ennek bűnvádinak kell lennie).
A: Köszönöm Önnek, Őméltósága, hogy elmondta ezt nekem. Akkor a jegyzőkönyvből látható lesz, hogy ez az intézkedés ___(Stróman neve)___ ellen egy bűnvádi eljárás, igaz ez?
B: Igen.
A: Szeretnék feltenni egy másik kérdést ezzel a bűnvádi eljárással kapcsolatban. Van két büntetőjogi illetékesség, amit említettek az Alkotmányban; az ember a Szokásjog alatt van, és Nemzetközi Hajózási Szerződésekkel kapcsolatban van egy másik, ami Tengernagyi Illetékesség alatt van. A Tőkejog az Polgári jog, és mivel Ön azt mondta, hogy ez egy bűnvádi eljárás, akkor számomra úgy tűnik, hogy ennek vagy a Szokásjog, vagy a Hajózási jog alatt kellene lennie. De ami összezavar engem, Őméltósága, az az, hogy nincs Corpus Delicti ebben az esetben, ami lehetőséget adna ítéletet hozni a személyem és a tulajdonom fölött a Szokásjog alatt. Ezért nem úgy tűnik nekem, hogy ez a bíróság a Szokásjog illetékessége alatt működne.
B: Nem, biztosíthatom Önt, ez a bíróság nem a Szokásjog illetékessége alatt működik.
A: Nos, köszönöm Önnek, Őméltósága, de ez most még nehezebben érthetővé teszi a vádat ellenem, mivel az egyetlen másik büntetőjogi illetékesség csak akkor jelentkezne, ha egy Nemzetközi Hajózási Szerződésről lenne szó, és én mint az egyik fél lettem volna bevonva a szerződésbe, amit megszegtem volna, és ezáltal a bíróság a Tengernagyi illetékesség alatt működne.
Nem hiszem, hogy valaha bármilyen Nemzetközi Hajózási Szerződés alanya lettem volna, úgyhogy el is vetném annak a lehetőségét, hogy létezhet ilyen. Követelnem kellene azt a szerződést, ha létezne, ami bizonyítékát adhatná annak, hogy eljárhassanak ellenem, de ez a bíróság egészen biztosan nem a Tengernagyi illetékesség alatt működik.
Ezzel a bíró szájába adod szavakat.
B: Nem, biztosíthatom Önt, nem a Tengernagyi illetékesség alatt működünk. Nem vagyunk kint az óceán közepén – egyenesen itt vagyunk Észak-Karolina Államának közepén, Nem, ez nem Tengernagyi illetékesség.
A: Köszönöm, Őméltósága, de most még tanácstalanabb vagyok, mint eddig. Ha ez/ek a vád/ak nincsenek a Szokásjog vagy Tengernagyi illetékesség alatt, – és azok az egyetlen büntetőjogi igazságszolgáltatások, amik említve lettek az Alkotmányban, – akkor ez a bíróság milyen illetékesség alatt működik?
B: Törvényen alapuló illetékesség alatt.
D: Oh, köszönöm, Őméltósága. Hálás vagyok, hogy ezt elmondta nekem. De soha nem hallottam erről az illetékességről. Tehát, ha nekem védekeznem kell ezen illetékesség alatt, akkor szükségem volna a Törvényen alapuló illetékesség bűnvádi eljárásokra vonatkozó szabályaira. Tudna biztosítani részemre erről egy másolatot?
VÉGE!
Hallgasd meg a fentiek félbeszakítását
Közlekedési kihágások – bírósági eljárások
1/2-t választja szét
2/2-t választja szét
Kizárólag szórakoztató célokra.
Ez nem volt törvényes tanácsadás, ha szükséged van rá, keress fel hozzáértő tanácsadót.
