Több ügyemben is már UCC jogérvényesítést folytatok, amiben a levelezéseim hasonlóak a fórumon találhatóakkal. Azaz: tisztázáskérés, majd annak megtapasztalása, hogy a bank vagy faktorcég ( mint "engedményezett" ), nem tudja igazolni a hitel törvényességét. Utána vagy néma csend ( esetleg 1-2 erőtlen próbálkozás a bank részéről ), vagy névvel való fenyegetés, amit udv. ért. követ, majd a számlák. 5 hónapja nem kapnak pénzt, és nem tudnak mit tenni.
Ugyanakkor egy érdekes eset történt a közelmúltban: Lehetséges örökösként idézést kaptam többször is hagyatéki tárgyalásra ( amely igencsak elhúzódik ) és fordulatként nemrég hagyatéki hitelezői igényt jelentett be egy faktorcég 2 db. szerződésszámmal össz. kb. 1,3 millió Ft értékben. Kértem a közjegyzőt, hogy kérje be az engedményezési szerződés másolatát. Ezt nem szokták kiadni, "üzleti titokra" hivatkozva. Gondoltam, egy közjegyzői felszólítás segíthet, így végre láthatok már végre egy ilyen szeződést. És most jön a lényeg: A faktorcég elküldött egy SZERZŐDÉSMINTÁT !!! Se név, se szerződésszám, se összeg, magyarul nincs rajta hogy az eladó ( engedményező) mit adott el, a vevő ( engedményezett ) mit vett meg, és az se hogy mennyiért. Üresen vannak ezek a kipontozott sorok hagyva. És ezek után mindkét fél részéről ALÁ VAN ÍRVA !!! Ez aztán a maximális bizalom egymás felé. Mellesleg engedményező minden jogáról és kötelezettségéről lemondott, a kezesi felelősségvállalást kizárja.Tehát minden az engedményezetté lenne, ha tudnánk mi az a minden és mennyiért "vette".
Az, hogy a UCC szerint nézve az eredeti banki hitel is már csalás volt, szinte biztos. A banknak nincs mit követelnie, hiszen a számla már rég ki van egyenlítve, nem tartozik senki. Ezek után, ki az a pancser, aki egy fillért is fizetne érte? A faktorcégek biztosan nem. És nem is teszik. Felmerülhet persze a kérdés, hogy akkor miért játsszák azt el, hogy "eladják-megveszik", hiszen mindig van motiváció.
Az alap az, hogy mindig kell (ene) valamitől félni. A bank szeretné, ha az adós félne tőle. Ha az adós meg meri tenni, hogy nem fizet időben, akkor ezt a bank úgy értelmezi, hogy már nem félnek tőle. Ezért bevon egy 3. személyt ( teljesen törvénytelenül ), hogy keményebb fizetési feltételek mellett behajtsa a pénzt, persze, naná, hogy meg lehet velük egyezni. Hiszen más módjuk nincs is rá, hogy pénzt követeljenek, csak a szándékos vagy hallgatólagos beleegyezés.
Ami miatt ezt leírtam: A faktorcégek "esküsznek rá", hogy törvényesen járnak el, hogy hatályos magyar jogszabályok, meg hogy "Magyar Nemzeti Bank", PSZÁF, stb, bla.bla.bla... Értesítést bár küldenek az engedményezés tényéről, de magát a szerződés másolatát sosem ! KÉRJÉTEK, JOGOTOK VAN HOZZÁ ! Ezek után már a "hatályos magyar jogszabályokra" sem tudnak majd hivatkozni, hiszen még a magyar törvények értelmében is alaposan fennáll a csalás gyanúja.
A faktorcégek nem rendelkeznek engedményezési szerződéssel !
2014.09.29. - 18.19
#1
A faktorcégek nem rendelkeznek engedményezési szerződéssel !
Sikerült még 1-2 adathoz hozzájutnom, igaz ehhez idő kellett.
A bank ugyebár törvényt sértett minden kölcsönügyletével, amit a törvényesség bizonyításának kérése esetén nem tud igazolni. Mégis "jogos" követelésként tart nyilván minden tartozást az adósa felé. Ha kiküld egy fizetési felszólítást, azt tértivevényes levélben teszi, és ellátja a szükséges beazonosítással. ( adós neve, lakcíme, szerződés szám, ügyfélszám, követelt összeg) Nemfizetés esetén először megbíz egy követelésbehajtót, hogy ijesszen rá az adósra. Ha ez nem jár sikerrel, szerződést bont és egyösszegben követel ( általában 8 napon belül kéri a teljes kifizetést), a követelése szintén tartalmaz minden szükséges azonosító adatot. Ha nem kap pénzt, akkor pedig engedményezési szerződéssel átruházza a jogait és kötelességeit egy harmadik félre, ilyen-olyan faktor-faktoring-faktorház Zrt-re esetleg Kft-re. Ezt a Ptk-ban található 1-2 paragrafusra hivatkozva teszi. És most jön a LÉNYEG!
A bank kiértesíti az adóst az engedményezésről egy tértivevényes levélben. ( ha bárki tértivevényes levelet küld, azt azért teszi, mert szüksége van rá, hogy a másik fél akár a hallgatásával is, de "beleegyezzen". Ez így van banknál, adóhivatalnál, rendőrségnél, bárkinél) Ezzel nagyjából egyidőben ( akár 1 borítékban is ) a kedvezményezett ( faktorcég ) is kiküld egy fizetési felszólítást. EZ A FELSZÓLÍTÁS VISZONT MÁR NEM TARTALMAZ SEMMILYEN BEAZONOSÍTÁSRA ALKALMAS ADATOT! A beazonosítást persze kiköveteli a faktorcég egy telefonos beszélgetés során, és rögzíti azt. Ez teljesen törvénytelen, mégis belemegy ebbe szinte mindenki.Az egész egy próba a faktorcég részéről, céljuk a megfélemlítés, az adós bevonása az egyébként törvénytelen akcióba. Főként telefonon és személyesen tehát egy zaklatási akcióba kezd a faktorcég, célja az adós beleegyzése az eljárásba, végcélja pedig, hogy adós ALÁÍRJON egy "Megállapodás peren kivüli fizetési ütemezésre" vagy valami hasonló elnevezésű szerződést.
EZZEL LEGALIZÁLVA VAN A TÖRVÉNYTELEN KÖVETELÉS! Persze ekkor is lehet UCC szerinti jogot érvényesíteni, de ekkor már egy aláírt szerződés van a faktorcég birtokában. Legális a faktorcég követelése, de még ettől nem törvényes. Ahhoz igazolni kéne, hogy mit, mennyiért "vett meg".( és persze a UCC-s tisztázáskérésnek is eleget kéne tennie, hiszen annak akkor már ő a kötelezettje) Ezt nem szokták megtenni. Ezek az engedményezési szerződések ( ami valójában egy adás-vételi szerződés ) általában csoportos engedményezések, ezzel még nehezebb lenne a pontos kimutatása egy banki követelésnek.
Kitaláltak egy jogi kifejezést, amivel titokban tudják tartani az egészet. Ennek neve: ÜZLETI TITOK. Erre hivatkozva nem adnak ki adatokat adós felé, kifejezett kérésére sem. Sőt, közjegyző, bíróság felé sem. Egy hagyatéki tárgyalásnál a közjegyző kérésére KI KELLENE ADNIA, de csak kitakart részekkel küldi el a szerződés másolatát, erre utaltam az előző írásomban is. Közjegyző pedig elfogadja így, reálisan nézve ezt 2 okból teheti: vagy nem ismeri a paragrafusokat, vagy pedig benne van a buliban. No comment.
A bank MINDIG szeretné, ha panasszal élne adós, esetleg bíróságra is menne felperesként. Ezzel persze megszívná adós, hiszen neki kéne bizonyítania, ahhoz meg kellenének az "üzleti titokként" kezelt adatok. És pont ugyanezért nem megy a bank bíróságra felperesként, inkább az engedményezést alkalmazza. Van rendesen takargatnivalója. Ha az adós nem megy bele az engedményezésbe, akkor "levegőbe" kerül a követelés, a bank már lemondott róla, a faktorcég meg nem tudja "megragadni". Az adósnak nem kell a hozzájárulása a bank és faktorcég között létrejött szerződéshez, ez igaz. De ahhoz már kell, hogy a bank helyett egy teljesen idegen, új partnernek "tartozzon". Van erre egy jó mondás: Aki másnak vermet ás...
Az OP magyar honlapon többször is említésre kerül a következő:
A bank mivel eladta az ügyfél aláírását a befektetői piacon, ezért nincs tulajdonában az a követelés, amit a szerződés szerint jogosnak tart. Valójában nem is szerződhetett volna az ügyféllel, hiszen nem adott neki semmit cserébe, ezáltal a kölcsönszerződés CSALÁS és kereshetőségi joga sincs később. Ezt a „locus standi” elvesztésének hívják. Ezáltal „eladni” sem tudja a követelését, tehát engedményezést sem hajthat végre. Engedményezést kisebb követelésnél szoktak alkalmazni, ahol nincs jelzálogjog bejegyezve. Jelzálogjog esetén a közjegyzői szerződések is csalásnak minősülnek, hiszen valótlan adatokat adott meg a bank és félreinformálta, megtévesztette az ügyfelét. Ezenkívül a közjegyzői okiratok azért is minősülnek CSALÁSNAK, mert a közjegyző NEM PÁRTATLAN, hiszen egy banki tulajdonos szerkezettel rendelkező kereskedelmi cég alkalmazottja. Mivel nem volt pártatlan, azért nem állíthatott volna ki egy bank kérésére közjegyzői okiratot. ( devizahitelre épülő kölcsönszerződéseknél a hatályosnak mondott magyar törvények szerint is hibázott, mert az aláírás pillanatában még senki sem tudhatta, hogy mennyi a devizában nyilvántartott tőketartozás, azt csak később lehetett megtudni, egészen pontosan a forint folyósításának napján. A közjegyzői okirat aláírása és a kölcsön folyósítása SOSEM UGYANAZON a napon történt!!! A kölcsön MINDIG forintban lett stabilan meghatározva, de devizában tartották nyilván ( ami minden nap más és más lett volna az árfolyam ingadozás miatt). A bank mégis ráírta, és a közjegyző elfogadta. Ennek következtében a forintosítás is ezer sebből vérzik, hiszen hogyan lehetne forintosítani egy előtte PONTOSAN nem meghatározott devizatartozást??? Egy kicsit ránéztünk a hatályosnak mondott magyar törvények szerint is, hátha inkább ezt az utat járnád. A kettőt viszont sose keverd, válaszd ki melyiket tartod jobbnak. )
És akkor nézzük meg az esetemben: A bank a jogosnak tartott követelését nem kapta meg tőlem, tájékoztattam is róla, hogy nem fizetek addig, amíg az általam kért információkkal nem bizonyítja be a követelése törvényességét. Ezután fizetési meghagyás eljárást ( fmh ) indíthatott volna és az ellentmondásomat követően polgári pert is kezdeményezhetett volna. de nem tette. ILYET EGY BANK SOHA NEM TESZ. Miért? Mert bizonyítania kellene felperesként, hogy jogos a követelése, és ha megtámadom a locus standi elvesztésére hivatkozva, akkor pert veszítene. Ez az információ pedig nem kerülhet szerinte napvilágra. Egészen eddig, mert én most leírom.
Az engedményezés egy cégen belüli ( kormány-bank ) megoldás kényes esetekre. A kényes eset az, amikor az adós nem fizet, és el kell rejteni a bank törvénytelen tettét. Létrehoztak 1-2 törvényi paragrafust, ami mögé bújva már biztonságban érezhetik magukat. Bevonnak egy 3. felet, aki RÁNYOMUL az adósra. Ennek következtében aláírásra szokott kerülni mindenféle megállapodás, amiben szigorúan benne van egy tartozáselismerő nyilatkozat. Így már biztonságban érezhetik magukat, hiszen adós aláírt valamit a faktornak, és fizetnie kell. Ha kényes kérdéseket tesz fel, akkor jön a Jolly Joker : ÜZLETI TITOK. Egyszerűen nem adnak válaszokat, és egy esetleges polgári perben sem kell. A törvényhozók segítségével ezt is megoldották 1-2 paragrafussal. Csak egy dologgal nem számoltak: EGYSZER MINDEN CSALÁS KIDERÜL.
Ismétlésképpen leírom, hogy ügyemben a bank NEM TUDTA ELADNI-ENGEDMÉNYEZNI a követelését, mert nem volt a tulajdonosa a követelésnek. Ezáltal pedig a faktorcég sem lett a tulajdonosa. Ha a követelés tulajdonosa lett volna, akkor a fizetési felszólításában a nevemen szólít és adósnak hív, nem pedig ügyfélnek. Az adategyeztető lapja kísértetiesen hasonlít egy hitelkérelem nyomtatványhoz. Rendőrségi közhely, hogy minden bűnöző egy apró kis banánhéjon csúszik el.
Arra utaló jelek, miszerint egy banknak nincs a tulajdonában a követelés:
a tisztázáskérő leveledre nem adnak érdemi választ, mellébeszélnek
telefonon hívogatnak, abban reménykedve, hogy szolga módon megadod az azonosító adataidat és bevihetnek a”málnásba” ( annyit tudnod kell, hogy egy telefonbeszélgetésben történő ráutaló magatartás már elég lehet nekik, ők azt mondják ennyivel tartozol, de te nem mondasz rá nemet, és ugyebár mindezt rögzítik )
amíg csak tehetik, név nélküli leveleket küldenek és arra hivatkoznak közben, hogy ez így törvényes ( valójában nem akar senki felelősséget vállalni, pedig az nem olyan nagy dolog egy törvényes követelésnél )
az esetleges engedményezést követően a követelés új „tulajdonosa” nem adja írásba a KONKRÉT követelését. Itt fontos, hogy írásba, hiszen akkor utólag bizonyítható lenne, hogy törvényt sértett az engedményező és az engedményes is
minél többet levelezel egy adott ügyben, annál jobban azt látod, hogy a bank kezd belebonyolódni a saját hazugságaiba illetve azt is, hogy egyre többet ismétli az ügy szempontjából lényegtelen dolgokat, ami a valóságban csak figyelemelterelés
Mivel Magyarország bizonyíthatóan egy bejegyzett kereskedelmi cég, aminek vezető bankok a tulajdonosai, ezért banki ügyekben a közjegyzők és bíróságok már csak megfigyelői és lelkes szurkolói lehetnek a jövőbeli történéseknek. A bankok egyedül maradtak, amennyiben ismered és alkalmazod a valódi jogaidat. És egyre inkább úgy néz ki, hogy egyedül valahogy nagyon nem megy ez nekik.