Mi a szerződés és mi nem?

A kereskedelmi törvények (némely országban szerződési, partnerkötelezettségi stb. nevek alatt futnak) univerzálisak. Az országonkénti polgárjogi, büntetőjogi törvények eltérőek lehetnek, de a szerződéses ügyletekre vonatkozó (és jóval több szerződés létezik, mint gondolnád), minden ország által elfogadott kereskedelmi szabályok réges-régen kötöttek. Érdekes módon, ezek a józan észre alapoznak, semmilyen nyakatekert jogi háttérre nincs szükség az értelmezésükhöz. Épp ezért lehetnek univerzálisak. Nézzünk egy példát, az alapokból.

Mi minősül szerződésnek, és mi nem

A szerződés meghatározása: független felek egymással kicserélt ígérete, amelyet a törvény erejével lehet érvényesíteni.

Hogy egy szerződés a törvény által érvényesíthető legyen, bizonyos, a józan észen alapuló, világos feltételeknek kell megfelelnie. Négy ilyen feltétel van, és úgy határozták meg őket, hogy az ígéretek világosak legyenek, hogy később egyik fél se mondhassa: „Erről nem is volt szó!”

A négy feltétel:

1. A vonatkozó összes adat teljes bemutatása: ez azt jelenti, hogy mindkét fél leírja, mire vonatkozik az ígérete, az összes vonatkozó körülménnyel, olyan kontextusban megfogalmazva, hogy az alkalmazható legyen. Ha bármelyik fél tud valamilyen kiskapuról, annak szintén szerepelnie kell a vonatkozó adatok bemutatásában.
    
2. Egyenlő értékű ellenszolgáltatás: Ez a szerződésben szereplő tételek értékére vonatkozik. Ez lehet pénz, vagy vagyontárgy. Mindkét félnek egyenlő (hasonló), ismert értéket kell az asztalra tennie.

   Nyilvánvaló, ha a kölcsönös ellenszolgáltatásokat meghatározták, a megegyezést követően azok értéke nem változhat. Így, bármilyen szerződés, amelyik kamatot tartalmaz, a törvény alapján helyből semmis és érvénytelen. Ám az emberek hajlamosak elfogadni a változó ellenszolgáltatási értékeket, nem emelnek szót ellenük, és ez pontosan megmutatja, miért keverednek adósságokba.

   A kamatot fedező pénzt sehol nem hozzák létre/bocsátják ki, ebből következik, hogy az összes kibocsátott hitelt lehetetlen visszafizetni, és így lehetetlen, hogy mindenki megússza a csődöt. Akiknek ez mégis sikerül, mindössze a kudarcot vallott társaik vállán állva (és őket önkéntelenül is lejjebb taposva) tudnak a felszínen maradni, mivel gyorsabbak, ügyesebbek voltak, hogy összekaparják a pénzt, ami még elérhető a piacon. (Akár felismerik ezt, akár nem). Tiszta székfoglalósdi játék, nem? Aztán új játék kezdődik, immár kevesebb székkel és résztvevővel, de azonos szabályokkal. A vesztesek pedig a vagyonukkal fizetnek.

3. Törvényes szerződési feltételek (fogalmi meghatározásokkal). Ez alapvetően a biztosítja, hogy ne legyen félreértés a kétoldalú ajánlatok értelmezésében.

4. Közös szándék: Ez azt jelenti: „annak megnyilvánulása, hogy mindkét fél szerződésre akar lépni”. Ezt a kézzel írott aláírás (nem pecsétes aláírás-másolat), vagy adott esetben, a szerződés jellegétől függően egy ráutaló magatartás is kifejezheti. (pl. behajtasz egy számodra láthatóan jelölt, fizetős parkolóba.). A legtöbb, komplexebb szerződés esetén természetesen a felek (és nem „képviselőik”) kézzel írt aláírása szükséges.

Életed során rengeteg szerződést köthettél. A fentiek alapján láthatod, hogy a törvény szerint ezek jó része semmis és érvénytelen, (még ha az apró betűs részes trükköket nem is említjük), mivel az állítólagos szerződések a fenti 1, 2, 3, 4 pontok legalább egyikén elbuknak.

Nagyon fontos, hogy semmilyen apró betűs kiegészítés nem helyettesítheti azokat a feltételeket, amelyek alapján egy szerződést törvényesnek és érvényesíthetőnek lehet tekinteni. Érvénytelen „apró betűs kiegészítések” miatt egy szerződés önmagában még nem semmis, de az itt megfogalmazott állítások érvénytelenek, mivel a törvény ezeket önmagukban nem foganatosíthatja. (pl. ha itt szerepel a változó kamatok leírása). Azok a szerződések, amelyek a végrehajthatóságukat az apró betűs kiegészítő adatokra alapozzák, érvénytelenek.

A fentiekre viszont neked kell felhívnod a figyelmet. A bíróság nem fogja megtenni helyetted.