Manapság, rengeteg hírt és információt nézek át arról, hogy mi zajlik a Földön. Megfogalmazódott bennem a kérdés, hogy éppen most, hogyan tudom ezt röviden és tömören kifejezni?
Villámgyorsan, ez jelent meg bennem: Az öntudatra ébredés csendes forradalma
Mit jelenthet ez?
A Földön egyre több ember talál rá a valós Önmagára – Önvalójára, messze túl, a fizikai léten – , egyre több ember tájékozódik arról, hogy sok ezer év óta, egy nagyon szűk réteg, alattavalóként és rabszolgaként kezeli az emberiséget, különféle praktikák alkalmazásával.
A felismerés pedig messze vezet... nem olyan fizikai forradalomhoz, amit évezredek óta generál az éppen aktuális uralkodó réteg, a saját önös érdekében, – hanem a legbelül, minden egyes emberben lezajló folyamat révén, az adott ember másként gondolkodik, másként él, másként cselekszik...
Mit tud ezzel kezedeni az éppen elnyomó és rabszolgaságban tartó réteg?
Semmit... az emberek feletti uralkodás ideje lejárt, eljött az ideje annak, hogy emberhez méltó élet jöjjön létre a Földön.
Számomra legalábbis ezt jelenti Az öntudatra ébredés csendes forradalma – A kérdésem: Te is ébredezel már?
Igen. Rendkívül sokan "ébredezünk" ,még lehet, hogy csak a nyújtózkodás folyamatában vagyunk, de tisztúl a kép, szépen lassan, ahogy kell. Gyerek korom óta tudom, hogy ez a világ nem "helyes" ahogy működik, és keresem a lehetőségeket minden téren. Most van lehetőségünk nagyot perdíteni a régi világon, hogy a föld a béke és megnyugvás bolygója legyen, és kicsit később magasabb szinten folytassuk az életünket, érzelmi és galaktikus szinteken is. Remélem, hogy ennek a nehéz világnak most az a tanulsága, hogy más hozzánk hasonló civilizációt ébresszünk fel, hogy ne essenek ugyanilyen csapdába. Tudom, hogy ezek a tapasztalatok amiket megéltünk, intő példa lesz sok civilizáció számára.
Namaste!
Az elme mélyálom állapotából való tudatra ébredés azt jelenti, hogy A TUDAT (ami a mai tudomány szerint is az emberi testen kívül van), tudat velünk minden tudást. Amit most gondolunk magunkról, megkörnyezetünkről, annak annyi köze van a valósághoz, hogy egy igazi álom.
Jelenleg elménk lezár ez előtt az információ előtt, ill. meghamisítja azt. Miért? Mert minden viszonylagos. A tudatlansághoz, a boldogtalansághoz képest ismerhetjük meg a valóságot: a tudást, a boldogságot, (a földi paradicsomot) ami körülvesz minket-- de ezt még nem érzékelhetjük.
Ami jelenlegi témánkhoz vág: Tudni véljük, hogy minden EGY EGYséget alkot. Mi emberek lélekben EGYek vagyunk. Az EGYen kívül nem létezik semmi, mert minden része az EGYnek. (erre, a tudást hordozó magyar nyelv, rengeteg bizonyítékkal szolgál)
Akkor rabszolgatartóinkkal is EGYek vagyunk. Ha ezt nem így gondoljuk, akkor elménk fogva tart még minket. (Engedd el MAGad!!!) Be kell látnunk, hogy saját magunkat tartjuk rabszolgasorban. Nem túl jó hír, mert jobban szeretnénk valaki másokat szidni, alázni, mert akkor többnek hisszük magunkat.
Nem lehetünk többek senkinél, de kevesebbek se. Mert EGYek vagyunk. Aki több akar lenni, az az egó. Ha úgy gondoljuk, hogy rabszolgatartóink ilyenek, meg olyanok; azt biztosan nem mi gondoljuk, nem a valós énünk, hanem az elménkre telepedett egó, ami elhiteti velünk, hogy ő mi vagyunk. Na innét kell felébredni !!!!
Csaodálatos a Napunk! Csaba
Kedves Csaba!
Köszönöm szépen a soraidat, örülök, hogy ezzel kezdted: „... szerintem...”
Nos, én másként látom...
Valóban, minden és mindeki Egy – legbelül, a hovatartozást illetően. Ami igazán kérdéses az az, hogy az Egy-ség részeként, mások elpusztítására és ellehetelenítésére törekszik valaki/valami, avagy másokkal és az Unizerzummal való harmóniában élést valósítja meg, mint szabad akarattal rendelkező lény.
Jelenleg nem kívánom a történelmi példák sorát felhozni arra vonatkozóan, hogy egyes hatalmi érdekek, miért és hogyan pusztítottak el sok-sok millió embert a Földön, avagy hány milliárd embert tartanak jelenleg is rabszolgasorban...
Egy igen rövid és vázlatos áttkeintést itt írtam, amely talán érdekes lehet: A lebomló rabszolgatartó rendszer
Namaste!
Más szerint: (Bár ez eléggé hasonlít az én véleményemre)
A kapzsiság, az önzőség, a kizsákmányolás, a kegyetlenség és az erőszak még mindig rendkívül elterjedt ezen a bolygón. Ha nem ismered fel, hogy azok csupán a mélyebben meghúzódó működészavarnak, illetve elmebajnak az egyedi és kollektív megnyilvánulásai, akkor abba a hibába esel, hogy személyes ügynek tekinted őket. Fogalmi identitást alkotsz az adott emberrel vagy embercsoporttal kapcsolatban, és azt mondod: „Ő ilyen:…, Ők ilyenek:…” Amikor a másokban észlelt egót összetéveszted az ő valódi identitásukkal, akkor ez az elméd műve, s elméd ezt a tévedést arra használja fel, hogy önmagát erősebbé tegye az „igazam van, és ezért én fölöttük állok” gondolattal, valamint az észlelt ellenségre reakcióként adott rosszallással, felháborodással és gyakran haraggal. Az ego számára mindez rendkívül kielégítő. Ez pedig erősíti az elkülönültség tudatát, a szeparálódást közted és a másik ember között, akinek „mássága” oly mértékben nagyítódott fel, hogy már képtelen vagy érezni közös emberségeteket; a minden emberi lénnyel közös, egyetlen életben való gyökereződéseteket; közös isteniségeteket. Echart Tolle
Bizonyos esetekben ugyan szükség lehet arra, hogy magadat megvédd, vagy valakit megvédj, nehogy egy másik ember kárt tegyen bennetek, ám őrizkedj attól, hogy küldetéseddé tedd „a gonosz kiirtását”, mert akkor valószínűleg ép azzá válsz, ami ellen harcolsz! Ha harcolsz a tudattalansággal, az téged is a tudattalanságba fog lehúzni. A tudattalanságot – a zavart működésű, egós viselkedést – sohasem lehet annak megtámadásával legyőzni. Még ha le is győzöd ellenfeledet, a tudattalanság egyszerűen beléd költözik, vagy az ellenfél – új jelmezben – ismét felbukkan. Bármi ellen is harcolsz, az erősebbé válik; és aminek ellenállsz, az fennmarad. Echart Tolle
Kedves Tamás!
Nehéz nekem is arról beszélni, hogy a kollektív emberi egó, mely miatt a XX. században 100 millió embertársát ölte meg az ember, azt nem elpusztítani, hanem megérteni kell. Azért nehezen mondom, mert most én is szenvedő alanya vagyok ennek az őrűltségnek. De nem mondhatok mást: a sötétség legyőzhetetlen. Csak a Tudat fénye az ami mellet semmivé válik, mert amúgy se létezik, csak arra figyelmeztet, hogy nincs fény, tudás, szeretet az életünkben.
Az OP kezdeményezés az, amelyik legjobban figyelemmel van ezekre az univerzumi törvényekre, de sose felejtsük el hogy "rabszolgatartóink" nem minden esetben szabad akarattal rendelkező lények, mert ezeknek a dolgoknak meg kellett történniük és valakiknek meg kellett tennie, egyébként mondjuk lóversenyről beszélgetnénk most, ill. nem is beszélgetnénk. Ők is Iz-Ten gyermekei, tanítóink, ne sértsük meg Őket. Annyi szenvedésben nekik is lesz részük mint nekünk. Reméljük minél kevesebben.
Nagyon köszönöm a beszélgetést Csaba (besz-élgetés szebb-élgetés)
Kedves Csaba!
A most jelzett álláspontodban több olyan szempont is van, amely mégha másként is, de azonos alapot képez az én gondolkodásommal és felfogásommal.
A honlap nem ideológiai és világszemléleti célt szolgál ugyan, ennél sokkal szűkebb körű, ezért jómagam is elég visszafogottan írtam erről ebben a témában: A UCC jogérvényesítés mint „harc nélküli harc”
A lényege az, hogy az „ellenségem” tulajdonképpen egy olyan partnerem, akit vezetnem és irányítanom kell...
Ide kívánkozik egy bölcselet is, amely valahogy így szól:
„A legjobb barátom a legnagyobb ellenségem,
A legnagyobb ellenségem a legjobb barátom”
Namaste!
Köszönöm Tamás, a KÖZ-el szó jelentését általad kaptam meg: Az EGY, vagyis IZ-TEN ÍZ-ekből áll, fontos részegységekből. Mi ÍZig-vérig az vagyunk: ÍZ és VÉR. Az ÍZek közötti távlságot, eltávolodást, az ego elkülönülése hozza létre.
Fent csak pedzegettem az EGY megértését, de a legfontosabb szerintem, az EGYet értés!
Mi, magyar anyanyelvűek könnyen hozzájutunk a tudáshoz, mert az szavainkba, kifejezéseinkbe van kódolva. Pl.: Kopernikusznak egy nyelvész ismerőse említette, hogy talán a Föld (Gaia) golyó és bolygónk lehet hogy bolyong. A magyar nyelvben ez a tudás már évezredek óta benne volt. Így elképzelhető, hogy olyan tudást is tartalmaz, amit évezredekkel ezután fedeznek fel. Nem az a lényeg, hogy engem kövessenek, hanem az, hogy minden magyar tudja amit én tudok. Sőt annál sokkal többet, mert mindenki mást-mást fog mélyebben megérteni.
Követő kő vető Mit csinál a követő? Csak a követ veti a megkövezendőre? Tudattalanul másolja a többit, de hogy miért teszi, nem tudja.
Ami az EGY-el kapcsolatos, az mind-mind EGYszerű. Ami nem, az nem az.
Munkádhoz, küldetésedhez nagyon sok szerencsét kívánok! (szerenCSÍ- szereden legyen sok csí) Csaba
Kedves Tamás!
Megkértem egy ismerősömet, aki hozzám hasonlóan, nem könyvekből, hanem a magyar szavakból tanul, hogy véleményezze az eddig leírtakat. Íme:
Beszélgetni kell. Együtt dolgozni, értéket teremteni még inkább. A vita nem beszélgetés. A vita eltávolít, a beszélgetés közel hoz. A mai ember tragédiája, bármi tudást kap, az egónak nevezett program nyeli be és használja fel a saját önigazolásának érdekében. Vagy valami ilyesmi..
A "programot" én indítottam el. Elnézést. Csaba