A maga nemében, zseniálisnak is nevezhető a bankrendszer állítólagos hitelezési rendszere, amellyel kirabolja az emberiséget.

Ebben az írásban arra vállalkozom, hogy két vázlatos példán keresztül, megmutatom a rablás mértékét.

1. példa - forinthitel

Kovács Józsinak „pénzre” van szüksége, mert épp pl. lakást akar venni.

Szorgos kutatással, kiválasztja a számára legkedvezőbb ajánlatot nyújtó, akármelyik bankot, amely pl. 10 millió forint állítólagos hitelt ad neki, 15 év törlesztési idővel, 10%-os THM-el.

Mi történik?

A Bank, a kötelező tartalékráta (forrás: MNB [3]) alapján, vegyük a maximumot, 5%(!)  – vagyis Magyarországon most max. 500.000 HUF tulajdon(!) – alapján, Kovács Józsinak ad még 9.500.000, eddig nem létezett pénzt, amely kötelezvényként csak akkor keletkezett, amikor a barátunk aláírta a szerződést.

Józsi barátunk nagyon elégedett, hogy lám, milyen jó hitelhez jutott és tisztességesen fizeti is 15 éven át, a megállapodás szerinti 10% THM-el.

Nézzük meg akkor azt is, mennyit fizet vissza:

15 év alatt, 10% THM-el, ~20 millió forintot,

vagyis a hitelt felevő barátunk, a bank meglévő tőkéjének a ~40 szeresét,  2%-os tartalékráta esetén pedig a ~100 szorosát fizeti meg!

Körültekintésként, érdemes megnézni, hogy a magyar lakosságnak jelenleg mekkora a hitelállománya

Forrás: MNB - A lakossági hitelállomány [4]

Az 1.15-ös táblában ez található:

5.469.172 szerződés

6.597.190.000.000 HUF - vagyis 6.597,2 milliárd forint a jelenlegi tőketartozás

A fenti „adósság”-állományon kívül, van még a vállalatok, önkormányzatok és az államadósság is...

Mekkora tehát a „hitellel” történő rablás, ha ez a tartozás 2-5% tulajdon alapján keletkezett? – Számolj utána Te, ha a pontosabb részletek is érdekelnek...

2. példa - devizahitel

Elöljáróban máris jelzem, hogy a devizához kötött elszámolás esetén, természetesen semmiféle valós deviza nincs mögötte, csak a deviza-árfolyam mozgásához kötött az elszámolás. Devizahitel esetében is a tartalékrátához kötött az elektronikus pénzkibocsátással „adott” hitel.

Nézzünk akkor egy konkrét példát:

A felvett hitel 20 Mft, forintban.

A már törlesztett: 10 Mft

Bedőlt a hitel, a bank követelése további 37 Mft.

Számszakilag:

A bank letétbe helyezett 1 Mft-ot.

Elektronikus módon, kibocsátott 20 Mft-ot

Valós tulajdon nélkül, már nyert 10 Mft-ot

Kér még 37 Mft-ot.

Na, szerinted akkor mekkora mértékű az intézményesített rablás? - Persze, országos és globális szinten egyaránt...

Gondolatok a magyarországi devizahitelezés kapcsán

Természetes, hogy a magyar kormány és annak jogrendje nem akar hathatósan fellépni az átlagember számára immár nyilvánvaló rablás ellen, mert ahogy erről már több tájékoztatás is szól:

mindegyik kormány valójában egy olyan vállalati menedzsment, amely a globális pénzuralmi rendszer hű kiszolgálója.

Mi az, ami még igazán megdöbbentő a „hitelek” esetében?

Tudomásom szerint, a banki „hitelek” esetében, szinte abban a pillanatban, amikor aláírásra kerül az állítólagos szerződés, máris megveszi egy harmadik fél. A lényege az, hogy a bank azonnal a „pénzénél van”, anélkül, hogy akár egyetlen petákot is fizetett volna az állítólagos hitelt felvevő!

Örömmel fogadom, ha a piszkos banki ügyletek alapos ismerője, tételesen és pontosan megcáfolja az ebbéli ismereteimet...

Érthető tehát, hogy az OPPT eltörölte az összes hitel alapú tartozást [5], (referencia: Notice of Declaration of Absolute Truth  – jegyzet az abszolút igazság meghatározásáról – UCC# 2013032035) mert ez egy hatalmas nagy átverés és elképesztő mértékű rablás...

Amennyiben a hitel kérdésében még alaposabban kívánsz tájékozódni, akkor ajánlom ezt a rovatot:

Hitel rovat [6]

A fentiek alapján, akkor már te is pontosabban értheted az alábbi idézetet:

[6]

Namaste! - Köszöntöm a téged is éltető Teremtőt!